Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
körébe a posta, valamint a katonai ügyek felügyelete, és április végétől kezdve a politikai nyomozás jogköre is a Vörös Őrség nyomozó testületére hárult. A megyei Direktórium egyik leglényegesebb feladata — mint az iratokból kitűnik — a közellátás megszervezése és irányítása volt. A megye meg nem szállt területének mintegy 50 000 főnyi lakosságát kellett élelmeznie és iparcikkekkel ellátnia. Községenként megalakította a termést átvevő bizottságokat, s így biztosította a közellátás zavartalanságát. A meg nem szállt területen levő szénbányák üzemeltetése céljából megfelelő módon kellett gondoskodnia a komlói és szászvári bányászok zavartalan ellátásáról. A megye lakosságának ellátásán kívül gondoskodnia kellett a katonaság és a budapesti lakosság ellátásáról is. Gondoskodott a megyei Direktórium a munkanélküliség felszámolásáról : községi részletességgel összeírta a munkaalkalmakat és a másutt is munkátvállaló személyeket. A Direktórium bekapcsolódott abba az országos akcióba, amely a főváros nem termelőmunkát végző lakosságának vidéken való foglalkoztatásával, Budapest közellátásán kívánt könnyíteni. 2. — Baranya vármegye Sásdon székelő alispánjának iratai közül a tanácsköztársasági vonatkozásúak a regisztratúra 225—495. számai között helyezkednek el. A hivatal a Tanácsköztársaság idején, mint a megyei Munkástanács Direktóriumának szerve március 21—április 26. között működött. Az alispáni funkció megszűnése után a hivatal a Direktórium ügyosztályává alakult át. Az alispáni iratok, a direktóriumi anyag mellett kiegészítő forrásai a sásdi megyerész tanácsköztársasági történetének. II. 1. — Pécs város Sásdon székelő polgármesterének töredékesen fennmaradt iratait a szerb megszállás alatt keletkezett iratokkal együtt kezelték. Pécs város polgármestere 1919. január 30—március 30. között ui. Sásdon tartózkodott, ahol az alispáni hivatal vezetésével is megbízták. 1919. március 30-án újból visszatért Pécsre, majd 1920 áprilisában ismét Sásdra távozott, és az ugyancsak Sásdra menekült pécsi polgármesteri hivatal vezetője volt. A „Pécs város polgármestere Sásdon 1920—1921." jelzetet viselő iratok egy normál csomóra terjednek. A csomóban csak néhány tanácsköztársasági eredetű irat található. 2. —Baranya vármegyei községek Munkás-, Katona-és Földmívestanácsainak iratai a községi elöljáróságok és körjegyzőségek regisztratúráiban. Tanácsköztársasági vonatkozású feljegyzések az alábbi Baranya megyei községek regisztratúráiban találhatók : Abaliget, Alsómocsolád, Ág, Bakóca, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Barátúr, Bános, Bikal, Császta, Csebény, Csikóstöttös, Egyházbér, Felsőegerszeg, Felsőmindszent, Gerényes, Godisa, Goricza, Gödre, Gödreszentmárton, Gyümölcsény, Gyürüfü, Hegymátmaróc, Hetvehely, Hidas, Horváthertelend, Hörnyék, Husztót, Ibafa, Jágónak, Kaposszekcső, Karácotfa, Kán, Kárász, Kisbattyán, Kisbeszterce, Kisbodolya, Kishajmás, Kishertelend, Kisújbánya, Kisvaszar, Komló, Korpád, Kovácsszénája, Köblény, Liget, Magyaregregy, Magyarhertelend, Magyarszék, Mágócs, Mánfa, Mecsekjánosi, Mecsekpölöske, Mecsekrákos, Mecsekszakái, Mekényes, Meződ, Nagyhajmás, Németszék, Óbánya, Ófalu, Okorvölgy, Orfü, Oroszló, Palé, Pécsbudafa, Püspöknádasd, Püspökszentlászló, Ráckozár, Sásd, Szatina, Szalatnak, Szágy, Szárász, Szászvár, Szentkatalin, Szopok, Tarros, Tekerés, Tékes, Tótfű, Tormás, Varga, Vásárosdombó, Vázsnok, Vékény, Zsibrák. Ezek a községek 18 körjegyzőségbe voltak besorolva. Mágócs és Meké~
