Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
2. Borsod vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanácsai iratainak gyűjteménye. — Március—július. — 2 csomó irat. *3. Borsod vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanácsainak iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban. — Március—augusztus. III. Zemplén vármegye tanügyi népbiztosának iratai a Tanfelügyelőség regisztratúrájában. — Március 28—augusztus 5. Borsod megye területén az első Munkás-, Katona- és Földmívestanácsok a Szocialista Párt kezdeményezésére alakultak meg a proletárforradalmat követő napokban. A falusi tanácsok választásáról fennmaradt jegyzőkönyvekből kitűnik, bogy a választás legtöbb helyen a Szocialista Párt irányításával, pártgyűlés keretében történt, ahol a választók és választottak egyaránt a párt tagjai voltak. A falvak lakosságának pártonkívüli rétegei ezeknél a választásoknál nem voltak képviselve (pl. az igrici 24 tagú szocialista falusi tanács, Mezőcsát szocialista tanácsa esetében). A községek többi részében a megválasztott tanácsokban jelentős szerepet vitt a volt jegyző, és helyet kaptak olyan személyek is, akik az Ideiglenes Alkotmány értelmében nem is rendelkeztek választójoggal, pl. a malomtulajdonos. A megyei Munkástanács a községi és járási választások befejezése után alakult meg végleges formában, április közepén. Bővebb adatok hiányában feltételezzük, hogy Borsod megye Intézőbizottsága áprilisban egyúttal Miskolc város Intézőbizottságának jogkörét is gyakorolta. Az ekkor kialakult tanácsi szervezet a megye területét és székhelyét ért ellenséges támadás következtében módosult.-A megyei Direktórium május hónapban, minthogy Miskolc cseh megszállás alá került, Mezőkövesdre tette át székhelyét, ahol a hónap végéig „meg nem szállt részek Direktóriuma" néven működött. A Vörös Hadsereg sikeres hadműveletei tették lehetővé, hogy május végén már ismét az áprilisi szervezetnek megfelelően irányíthatta a Tanács a megyét. Abaúj és Zemplén vármegyék területének legnagyobb része a Tanácsköztársaság alatt a megyei székhelyekkel együtt már a cseh csapatok kezén volt, így e területen tanácsköztársasági vonatkozású iratanyag nem jött létre. I. 1. — Borsod vármegyei Népbiztosok Tanácsának, a Direktórium elnökének, illetve a vármegye kormányzótanácsi biztosának iratai. Borsod megye igazgatását március 22-én a Népbiztosok Tanácsának nevezett Direktórium, illetve a kormányzótanácsi megbízott vette át. A megye életének irányítását elsősorban a főispáni funkciókat gyakorló kormányzótanácsi biztos látta el. A kormányzótanácsi biztos a választások előtt egyben tulajdonképpen a Direktórium elnöke is volt. A Népbiztosok Tanácsának nevezett kormányzótestület (direktórium) jogköre a választások előtti időben három ügycsoportra tagolódott : politikai, közigazgatási és mezőgazdasági ügycsoportra. Április első felében, a megyei Munkás-, Katona- és Földmívestanács megalakulása után, a Népbiztosok Tanácsa, mint vógrehajtótestület megszűnt és a legfelsőbb vezetést átadta a megyei intézőbizottságnak, illetve az ennek kebeléből választott vármegyei direktóriumnak, mint az intézőbizottság elnökségének. Mindettől függetlenül tovább működött a kormányzótanácsi biztos a tanácshatalom bukásáig. A Direktórium működéséből, a forradalom utáni napokban kizárólag olyan iratok keletkeztek, amelyek nem adnak képet sem a tanács, sem a felügyelete alá tartozó hivatalok működéséről. Az iratok tanúsága szerint a helyi tanácsok megalakításának irányítása, járási politikai megbízottak (népbiztosok) kirendelése, direktóriumok megalakításának irányítása, tanácsválasztások szervezése, fegyvertartási engedélyek felsőbb elbírálása, stb. ügyek tartoztak a kormányzótanácsi biztos mint a Direktórium elnökének, irányításának ügykörébe. 2. — Borsod vármegye Direktóriumának iratai az alispáni regisztratúrában. A direktóriumi ügyosztályokat túlnyomórészt „Biztosságok" néven szervezték meg, s élükre, az Intézőbizottság egy-egy tagját állították. A biztosságok
