Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

előadóit és adminisztratív munkásait a volt főispáni és az alispáni hivatal dolgozói közül nevezték ki, akik a Tanácsköztársaság megyei államigazgatási szervezetében kijelölt állásuk elfoglalása előtt a Direktórium tagjainak jelenlétében fogadalmat tettek. A megyei Intézőbizottság elnökségének (Direktóriumának) felügyelete alatt, a választások után a következő biztosságok működtek : A Közigazgatási biztosság az általános közigazgatási ügyeket intézte, kinevezte a járások közigazgatási előadóit, és döntött a járásoktól másod-, a községektől pedig harmadfokon felterjesztett vitás közigazgatási jellegű ügyekben. A Kultúrbiztosság az iskolai és iskolánkívüli népművelést irányította. Felügyeletet gyakorolt a megye összes kulturális intézménye és iskolája felett. Foglalkozott a kultúra munkásainak személyi- és illetmónyügyeivel, legfelsőbb fokon döntött az említettek fegyelmi ügyeiben. A Pénzügyi biztosság ellenőrizte a Direktórium kebelében működött pénzügyi osztállyal vagy csoporttal rendelkező biztosságok számadásait s a járási tanácsok pénzgazdálkodását. A Népjóléti biztosság a megye szociális ügyeit intézte, valamint foglalkozott az élelmiszerek elosztásával, nyugdíj- és segélykérelmek elbírálásával, napközi otthonok szervezésével, gyermekek és dolgozók üdültetésével, Fontos ügykörrel rendelkezett a Direktórium közgazdasági ügyosztálya, amely kiadványaiban gyakran, de következetlenül Közellátási és Mezőgazdasági biztosság néven szerepelt. Ez az ügyosztály tovább tagolódott mezőgazdasági, ipari, közellátási, kerületi ellátási, építkezési, pénzügyi és munkaügyi osztályra. A Direktórium iratai az említett ügyekkel kapcsolatosak. 3. — Borsod vármegyei Munkás-, Katona- és Földmívestanács különböző hivatalainak gyűjteményes iratai. A mezőgazdasági osztály elsősorban munkakör szempontjából, de bizonyos értelemben szervezetileg is összefüggött a megyei Birtokrendező és Termelést Biztosító Bizottsággal, amely önálló hivatali jogkört gyakorolt. Ennek a bizottságnak elnöke azonos volt Borsod megyében a mezőgazdasági osztály vezetőjével, bár .utóbbi ezt a feladatát nem mint osztályvezető látta el, hanem mint vármegyei gazdasági főmegbízott. Ilyen minőségben közvetlen felügyeletet gyakorolt a járási gazdabiztosok felett. A birtokrendezéssel és termelésbiztosítással foglalkozó ügyeket az osztályvezető a szakreferenseknek adta ki, s az elintézett ügydarabokat ,,Br", megkülönböztetéssel tették irattárba. Emiatt a személyi összefonódás miatt a bizottság iratanyaga nem alkotott önálló regisztratúrát, hanem a Közellátási és Mezőgazdasági biztosság irataival együtt kezelték. A mezőgazdasági osztály mellett működött egy másik testületi szerv, a Borsod vármegyei Mezőgazdasági Bérmegállapító és Békéltető Bizottság. E szerv nem volt állandó jellegű, hanem alkalmilag összehívott, meghatározott személyekkel és létszámmal nem rendelkező testületi jellegű bizottságként működött, mely a vármegyei gazdasági főmegbízott — egyben a mezőgazdasági qsztály vezetője — elnöklete alatt döntött a mezőgazdasági dolgozók bérvitáiban, s előkészítette a mezőgazdasági kollektív szerződéseket. A megyei intézőbizottság felügyelete alatt.működött ezenkívül a Kereskedelmi biztosság és az Igazságügyi biztosság. Az előbbi főként a kereskedelem ellenőrzésével, a zugkereskedés és csempészet megakadályozásával, kereskedői iparjogosítványok felülvizsgálásával ; utóbbi pedig a forradalmi törvényszékek megszervezésével és azok ellenőrzésével foglalkozott. Ezeknek a bizottságoknak és biztosságoknak az iratai a Direktórium egyéb irataival együtt külön gyűjteményt alkotnak, s jelenleg a Párttörténeti