Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

iratkezelést, ezen belül a számsoros iktatást minden változtatás nélkül tovább folytatták. Fondképző szerv maga a járási vezető volt, a főszolgabíró csak a végrehajtó közeg szerepét töltötte be. A főszolgabírói hivatalok vezetésében március 25-ével következett be gyökeres változás. A járási népbiztosnak nevezett politikai megbízottak ekkor vették át a közigazgatás irányítását. A járás vezetőjének neve különböző időszakokban más és más volt, július 6-tól véglegesen a közigazgatási megbízott elnevezéssel találkozunk. Az 1919. évi főszolgabírói irattárakból megmaradt a csurgói, igali és kaposvári járási irattár. Mivel a községi munkástanácsok irattárai is szinte kivétel nélkül elvesztek, illetve a megmaradt kisszámú anyag hiányos, ezért a járási iratok a községi tanácsok működésének megismerése szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak. Az iratok rendezettek, selejtezve nem voltak. II. Somogy vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földművestanácsainak iratai a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek köteteiben, illetve a körjegyzőségi regisztratúrákban. Munkástanácsok jegyzőkönyvei az alábbi községekből maradtak fenn : Balatonlelle, Berzence, Böhönye, Büssü, Csurgó, Gamás, Hetes, Iharosberény, Párád, Kisbárapáti, Nagybajom, Nagyszakácsi, Somogymeggyes, Tapsony, Toponár. A jegyzőkönyvek közül a balatonleilei, berzencei, böhönyei, gamási, hetesi, iharosberényi, nagybajomi, toponári községi tanácsi jegyzőkönyvek a jelentősebbek, mert több ülés anyagát tartalmazzák, míg a többiekben csak egy-egy ülés tárgysorozata szerepel. A felsőmocsoládi körjegyzőség iratanyagában megmaradtak a munkástanácsi jegyzőkönyvek, amelyekben a tanács megválasztására, tanácsi határozatokra, termelőszövetkezeti ügyekre stb. vonatkozóan találunk adatokat. III. Somogy Kerület Termelési Biztosságának iratai legnagyobbrészt nincsenek iktatva. Jelentősebb az üzemi leltárak, a heti munkabér jelentések, az anyagszükségleti ós készletbejelentési, műszaki és könyvelési iratok sorozata. Az iratanyag tulajdonképpen több önálló fondrészlegből áll, melyek megszüntetett szervek vagy beolvadt hivatalok iratképzóse folytán jöttek létre. Többek között ebben a fondban nyert elhelyezést, már az egykorú iratkezelés során, az Építési Direktórium, a Bútorelosztó Hivatal, a Somogymegyei Földmívesszöyetkezetek Termelési és Közélelmezési Központjának műszaki osztálya, az Építéseket Kivitelező Üzeme, a Lakásbizottság, a Házakat Szocializáló Bizottság fellebbezési tanácsa, az Anyaghivatal, az Építkezési anyagosztály működése során keletkezett iratanyag. Az iktatás nélkül fennmaradt fenti iratokon kívül az iktatott anyag anyagellátásra, áruellátásra és áruelosztásra, szocializálások elleni panaszokra stb. vonatkozik. Megalakulása idején 17 osztály felállítását tervezték. Végül is 8 osztályt állítottak fel : a téglaipari, a malomipaii, a cipészipari, a vasipari, a nyomdaipari, a faipari, a pénzügyi, a textil és a ruházati osztályt. A Biztosság a Kerületi Ipari Termelési Tanáccsal, illetve a helyi Ipari Termelési Tanácsokkal szorosan együttműködött. Az Ipari Termelési Tanácsok és a Kerületi Termelési Biztosság munkaköre csaknem fedte egymást. Ezért június 28-án a kettő egybeolvadt. Az így szervezett tanácsokba a kaposvári ipari termelési tanács 9 tagot, a vidék pedig 4 tagot választott. Később a Szociális Termelés Népbiztosságának július 12-én kelt rendelete alapján