Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
28-án politikai megbízottra változott. Július 6—augusztus 5-e között a megye közigazgatását a vármegyei közigazgatási megbízott vezette. Előfordult, hogy a vármegyei direktórium ós a munkástanács intézőbizottsága is intézkedett egyes ügyekben a megyei politikai megbízott iktatása alatt. Forrásérték szempontjából ezen iratok mögötte maradnak ugyan a közvetlen direktóriumi iratoknak, mégis mivel az alsóbbfokú közigazgatási szervek e korbeli anyaga jórészt elpusztult, az alispáni irattár fontos kiegészítése e korszak dokumentum gyűjteményének, ós nagy értéket képvisel a járási és községi tanácsok működésének feltárásához. A megyei politikai megbízott április 18-án kelt körrendelete szerint „a vármegyei közigazgatási hivatal vezetője a vármegyei politikai megbízott, akihez a régi alispáni ügykörbe tartozott ügyek terjesztendők fel". Ilyen ügyek voltak az anyakönyvi, törvényesítési, állampolgársági, névváltoztatási, illetmény, nyugdíj, segélyezési, hullaszállítási, költségvetési, számadási, községi határozatok elbírálására vonatkozó ügyek. A vármegyei megbízott az alispáni iktatókönyvet folytatta, ós az érkeztetéshez az alispáni iktatóbélyegzőt használta. 5. —Latinca Sándornak, a Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége Somogy megyei Titkársága vezetőjének, Somogy vármegyei Direktórium tagjának, majd Somogy vármegye kormányzótanácsi biztosának iratai. Az iratok tárgyak és címzettek abc-rendjében, ezen belül növekvő számok és az ügyintézés időpontjának sorrendjében vannak elhelyezve. A levelezés nagy általánosságban hármas tagozódású. Nagy többségében a termelőszövetkezetekkel összefüggő elvi és konkrét kérdésekkel kapcsolatos. Az iratok megvilágítják a somogyi termelőszövetkezetek szervezését, az országos központtal való kapcsolat kiépítését, a helyi földmunkás csoportok, földmívesszövetkezetek megalakításait, a tagkönyvek, illetve tagdíjak kiosztását, beszedését stb. Latinca tájékoztatta a helyi szervezeteket a munkabérek, a munkaidő, az aratási szerződések felmerült problémáival kapcsolatban. Nagy energiát fejtett ki a munkástanácsok és termelőszövetkezetek, a volt földesurak, uradalmi intézők és termelőszövetkezeti vezetők közötti ellentétek felszámolására. Nagy gondot fordított a cselédnyugdíjazások ós a kolonista nincstelenek ügyére. Az iratok második része, amely Latinca direktóriumi tagsága során jött létre, a megye gazdasági életének szinte minden vonatkozására kiterjed. Különös gondot fordított Latinca az ifjúmunkások oktatására és nevelésére. Kormányzótanácsi biztosi működése során keletkezett a harmadik iratcsoport, amely a Somogy—Baranyai Vörös Dandár parancsnokság, a megye székhelyén levő karhatalmi parancsnokság, a megyei börtön ós fogház ügyeivel kapcsolatos. Levelezésének egy részéből értékes párttörténeti és szervezési adatok is napvilágra kerülnek. Sok esetben hozzá jelentették a megye községeiből a szocialista pártok megalakulását. Levelezésében több eredeti, pártalakulásról szóló jegyzőkönyv is található. Az iratok között számos olyan irat is található, amely eredetileg nem tartozott a sorozatba. Minden valószínűség szerint az iratok egy részét a Kaposvári Kerületi Termelési Biztosságot felszámoló bizottság 1920—1925 között kiemelte, és anyagához kapcsolta. Az iratok között olyanok is találhatók, melyek mint könyvelési és számszaki bizonylatok eredetileg a Kerületi Termelési Biztosság fondjához tartoztak. 6. — Somogy vármegyei járások Munkás-, Katona- és Földmívestanácsainak iratai a járási főszolgabírók regisztratúráiban. A járási vezetők a főszolgabírói
