Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)
A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban
Ezen új aera alatt a legutolsó díjnoknak vagy hivatalszolgának több tekintélye ós közbenjárásának sokkal nagyobb súlya és eredménye volt, mint akármelyik főtisztviselő hivatalos előterjesztésének Vagy fellépésének." Az alispáni hivatal a proletárdiktatúra rövid időszaka alatt folytatta a szoros értelemben vett régi közigazgatási ügykezelést, s azok sorában főleg illetmény-, segélyezési, törvényesítési, honosítási, közellátási ügyekkel foglalkozott. 3. — Békés vármegyei járások Munkás-, Katona- és Földmívestanácsának iratai a járási főszolgabírók regisztratúráiban. A járások iratai közül a forradalmi szervek legértékesebb darabjai, a tanácsi, intézőbizottsági jegyzőkönyvek stb. nem lelhetők fel. Az egyes járások főszolgabírói iratanyagában is kis mennyiségű tanácsköztársasági irat található csupán. Az iratokból nem tűnik ki a tanácsrendszer folyamán végbement nagy változás. A járási igazgatás területén végeredményben csak a választások után bontakozott ki a kollektíV ügyintézés tanácsrendszert sajátossága, míg a választások előtt a főszolgabíró ellenőrzésére kirendelt politikai megbízott intézkedett. A járási anyag legnagyobb része a román megszállás bekövetkezésekor megsemmisült, sőt az orosházi, szeghalmi és szarvasi járás minden irata eltűnt. A gyulai járás területéről csak néhány közigazgatási vonatkozású töredékes irat maradt fenn. Ugyanez a helyzet a gyomai járás, valamint a békési járás működése során keletkezett iratok tekintetében. II. 1. —Gyula város Direktóriumának iratai a polgármesteri regisztratúrában. A megyei tanács direktóriuma március 25-ón átiratban közölte Gyula város polgármesterével, hogy a „munkástanács folyó hó 24-én tartott ülésén a hivatal ellenőrzésére és az ügyek intézésénél a tanácsköztársaság kormánya által követett irányvonal biztosítására Perey András elvtársat biztosul kirendelte. A munkástanács és a direktórium rendelkezéseit a kirendelt biztos útján fogja címhez eljuttatni ós a cím a kirendelt biztos rendelkezéseihez alkalmazkodni köteles." A városi közigazgatás ezzel a rendelettel a forradalmi szervek ellenőrzése alá került, majd a városi direktórium megválasztásával a direktórium vette kezébe a végrehajtó hatalmat. Megnehezítette a direktórium tevékenységét a román intervenciós csapatok április 16-án megindult támadása. A kiürítési munkálatokat a legnagyobb rendben hajtották végre. Április 22-én a vörös őrség elhagyta a várost, a direktórium azonban a helyén maradt akkor is, amikor április 25-én bevonultak az első román csapatok. A román hadbíróság rövid tárgyalás után Dundler Károly direktóriumi tagot három társával együtt agyonlövette. A direktórium munkája, mint a meglevő iratanyagból kitűnik, főleg a városi közigazgatási feladatok megoldásában volt jelentős, mert a politikai jellegű munkát végeredményben a városban székelő megyei direktórium irányította. Hatáskörébe tartozott a közellátás biztosítása, a szocializálás szervezése, a hivatali ügyosztályok ellenőrzése, a szociális gondoskodás és minden ügy, mely a direktóriumok munkáját országos vonatkozásban is jellemezte. 2. — Békéscsaba város polgármesterének iratai. A békéscsabai forradalmi szervek megalakulására és működésére vonatkozóan csak a polgármesteri iktató és mutatókönyvben, illetve a megyei direktórium anyagában találunk adatokat. Az említett könyvek kivételével a polgármesteri iratok is megsemmisültek.
