Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

3. — Békés vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanácsának iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban csak töredékesen maradtak fenn. A tanácsi jegyzőkönyvek kevés kivétellel megsemmisültek. . Gádoros község tanácsától fennmaradt két jegyzőkönyv. Az április 9-i ülésen a Birtokrendezési és Termelést Biztosító Bizottság megválasztásával foglalkoztak. Az április 25-i ülésen a munkanélküliség megszüntetését, a közmunkák azonnali beindítását tárgyalták. Ezen az ülésen választották meg a községi művelődésügyi és oktatási bizottságot, ugyanakkor szabályozták a közszükségleti cikkek szétosztását is. Vésztő község tanácsától fennmaradt 9 db. tanácsi jegyzőkönyv. Ezek szerint március 26-án a helyi birtokrendező választmány megválasztásával foglalkoztak. Ugyanekkor kötelezték a helyi uradalmakat, hogy a hadirokkantak és hadifoglyok családtagjainak méltányos haszonbér mellett földet adjanak, és aratást biztosítsanak. Közölték az uradalommal, hogy mindenfajta felszerelése felett a községi birtokrendező választmány rendelkezik. A március 31. ós április 23. közötti jegyzőkönyvek a tanács egész működéséről képet adnak. Mezőberény tanácsának jegyzőkönyvei is fennmaradtak, március 26-tól április 19-ig. Ez idő alatt 211 határozatot hozott a tanács, többek között a lakások felmondásáról, árvizsgáló bizottság szervezéséről, közellátási cikkek szétosztásáról, forradalmi törvényszók létesítéséről, munkásgárda felállításárpi, házhelykiosztásról, művelődési tanács megszervezéséről. Megmaradtak az április 7-i tanácsválasztás szavazólapjai és jegyzőkönyvei. Közigazgatási irat nem maradt fenn. Szarvas község direktóriumának iratai közül kb. 130 ügyirat maradt fenn segédkönyvekkel együtt, ami a keletkezett iratanyagnak kb. 10%-a. Ezek az iratok a volt községi elöljáróság irattárában találhatók, nyilvántartási rendszerük nem válik el az elöljáróság regisztratúrájától. A fontosabb politikai értékelést ós állásfoglalást kívánó ügyek az iktatókönyvben nem az ügyosztályokra, hanem a direktóriumokra vannak szignálva. A főként közellátási és igazgatási kérdésekre vonatkozó megmaradt ügyiratok a tanácsszervek működéséről beszélnek, s így kiegészítő anyagként használhatók fel a hiányzó jegyzőkönyvek tárgyának rekonstruálásánál. VI. A Tanácsköztársasági vonatkozású sajtótermékek, plakátok, röplapok gyűjteménye hivatalos lapokat, helyi újságszámokat, verseket, plakátokat, felhívásokat, tájékoztatókat tartalmaz. VII. Békés vármegye közigazgatási szerveinek a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai közül említésre méltó a Tanácsköztársaság bukása után, a proletárdiktatúra idején működött személyek ellen indított fegyelmi ügyek iratanyaga. Ezek az iratok nem önálló fondban, hanem a különböző hivatalok regisztratúráiban találhatók. Az alispáni, főispáni iratok között még 1924-ben is találunk fegyelmi határozatokat, s ezek jól felhasználhatók a Tanácsköztársaság helyi történetének feltárására. Az iratanyag alapján eddig részletes publikáció nem jelent meg. Dr. Scherer Ferenc: Gyula város története című munkája (1938) ellenforradalmi szemszögből tárgyalja az eseményeket.