Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

V. Belügyminisztérium irattára

és honvédzászlóaljak elrendezési tanács"-ának nevezte, aimi mutatja megnövekedett feladatát. A Batthyány-kormány lemondásával egyidőben, szeptember 11-én Baldacci is benyújtotta lemondását István főhercegnek. (Orsz. Lvt. Nádori lvt. Min. 2421/1848. sz ) Amikor értesült róla, hogy az új kormány megalakítására Batthyány kapott megbízást, néhány napig még helyén maradt. Látva azonban, hogy Batthyány kísérlete sikertelen, végleg leköszönt. Utódául István főherceg Batthyány előterjesztésére Nádosy Sándort nevezte ki, közvetlenül azelőtt, hogy a magyar fővárost elhagyta, szeptember 23-án. (Orsz. Lvt. Nádori lvt. Min. 2472/1848. sz.) Nádosy Sándor szeptember 16-án lett őrnagyból alezredes, a haditanács lovassági osztályán szolgált, a budapesti lovas nemzetőrségnek, valamint .az egész honvédseregnek volt a parancsnoka. Az ő személye révén a haditanács keretében még szorosabbá vált a nemzetőrség és a honvédség szervezésének és központi kormányzatának az egysége. Nyáry Pál, az országos honvédelmi bizottmány helyettes elnöke, egy október 22-én kelt körrendeletében „honvédi haditanácsának mondotta Nádosy hivatalát. Felszólította ebben a körrendetben mind a hatóságokat, mind pedig a magánszemélyeket, hogy „mindazt, mi az újoncok állítására, felszerelésére, ellátására stb. vonatkozik, egyenesen a honvédi haditanács elnökéhez, Nádosy Sándor ezredes úrhoz intézzék". (Közlöny, 1848. 665. 1.) Nádosy tehát időközben ezredessé lépett elő. Nyilvánvaló volt, hogy a nemzetőrségen kívül a honvédség ügyeivel is foglalkozó haditanács hatásköri összeütközésbe fog kerülni a honvédelmi minisztériummal. Ez be is következett. A nehézségen úgy akartak segíteni, hogy a haditanácsot Pestről átköltöztették Budára, a honvédelmi minisztérium épületébe. Az átköltözést az országos honvédelmi bizottmány meghagyásából Mészáros Lázár hadügyminiszter november 8-án rendelte el. (Közlöny. 1848. 737. 1.) Ebből kitűnik az is, hogy a megszűnt miniszterelnökség helyett a honvédelmi bizottmány lett a haditanács főhatósága. Minthogy pedig a honvédelmi miniszter is tagja volt a honvédelmi bizottmánynak, kézenfeküdt a megoldás, hogy a bizottmány a miniszter révén gyakorolja a főhatóságot. Már ekkor előrevetette árnyékát a haditanács megszüntetése, beolvadása a honvédelmi minisztériumba. Az említett november 8-i rendelet erről a kérdésről így szólott: „Minthogy azonban a jelen súlyos körülmények közt bonyodalmak és zavarok beállása nélkül a haditanács a hadügyministeriummal még tökéletesen össze nem olvadhat, ezen egyesülést csak hadi mozgalmaink megszűntének idejére lehetvén halasztani, midőn a honvédsereg összes kormányzata a hadügyministeriumba beolvadván, a nemzetőrségi kormányzat egy külön katonai osztályfőnök vezérlete alatt a törvények értelme szerint a belügyministeriumhoz lesz csatolandó". Az események azonban meggyorsították a fejlődés ütemét. Kossuth mint a honvédelmi bizottmány elnöke a Közlöny november 29-i számában tudatta az országgal, hogy „hadseregeink minden osztályai letévén az esküt az alkotmányra és felvévén a törvény értelmében a magyar színeket, a hajdani sorezredek és újon állított honvédzászlóaljak közötti