Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

II. Miniszterelnökség, Országos honvédelmi bizottmány, Kormányzóelnökség irattárai

mányozni". Kormányzó elnöknek a ház azonnal megválasztotta Kossuthot. Kossuth tehát kormányelnökből kormányzó elnök lett. Az államkormányzat működésében egy percnyi fennakadást, még zökkenőt sem okozott a változtatás. A kormányelnöki iroda mint kormányzó-elnöki hivatal egyelőre változatlanul működött tovább. Csak később módosult szervezete, a kormányzó-elnöki hatáskörnek megfelelően. E hatáskörre vonatkozólag Kossuth május 1-én a következőket terjesztette a ház elé: „A ministerekkel abban állapodtam meg: 1. Hogy a kormányzó bármely rendeletei, parancsai, határozatai, kinevezései csak úgy érvényesek, ha a ministerek egyike által is aláíratnak. Következőleg 2. Hogy a kormányzó csak a ministerek által kormányozhat. 3. Hogy a kormányzónak valamint felelőssége, úgy hatósága is a magasabb, úgy egyházi, mint világi és katonai hivatalok kinevezésén (betöltésén) kívül, különösebben az álladalom kormányzati politikájának meghatározására, s a rendezést és szabályozást meghatározó rendeleteknek megállapítására szorítkozik. Mikre 'nézve tehát a ministerek sem összesen, sem egyenként, a kormányzó megegyezése nélkül nem határozhatnak. Mig ellenben 4. Az egyetértőleg megállapított kormányzati politika, s rendező s szabályozó rendeletek végrehajtása körében, a közigazgatás minden ágaira nézve a ministerek saját hatóságukkal és saját felelősségük mellett intézkednek. .— A ministerek választása, következőleg, ha felelősség érzetében azt elkerülhetetlennek látná, részben vagy egészben változtatása is, ezen ideiglenes kormány egész ideje alatt a nemzegyülés határozata értelmében természetesen a kormányzó hatóságához tartozván. 5. Olyan rendelkezések, melyek az álladalom sorsának s jövendőjének alakulására lényeges befolyással lehetnek, mint például hadüzenet, béke- és szövetségkötés, teljes érvényességet csak a nemzetgyűlés helybenhagyásával nyerhetnek. A megkegyelmezési jognak gyakorlatára nézve pedig célszerűnek látszik egy kegyelmi széknek felállítása, mely 4 tagból állana, kiket a kormányzó nevez ki. Ezen kegyelmi szék fogván az igazságügyminister elnöksége alatt minden megkegyelmezési ügyekben, de csak bírói ítélet után, határozni. A megkegyelmezési oklevél pedig az igazságügyminister ellenjegyzése mellett a kormányzó által a nemzet nevében log aláíratni és kiadatni". Ezeket az előterjesztéseket a ház május 2-án minden változtatás nélkül elfogadta. (Közlöny, 1849. 349—350. 1.) Kétségtelen, hogy Kossuth, mint az ország kormányzó-elnöke, az államfő szerepét töltötte be. Hatásköre azonban mégsem volt teljesen azonos a. királyokat megillető jogokkal. Vonatkozik ez elsősorban az országgyűléshez való viszonyára. Az uralkodó egyenrangú félként vett részt a törvényhozásban az országgyűléssel. A törvények szentesítésének joga őt illette meg. Ezzel