Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

II. Miniszterelnökség, Országos honvédelmi bizottmány, Kormányzóelnökség irattárai

Az elnök azután javasolta, hogy a bizottság 6 tagból álljon és felszólította a képviselőket, hogy másnapra írásban szavazzanak, ki legyen a bizottság 6 tagja. (1848-i Közlöny. 510. 1.) Ez a honvédelmi bizottmány megalakulásának kezdete. Csírájában tehát nem végrehajtó szervnek, kormányhatóságnak indult, noha Batthyány gyanította, hogy a tájékozódáson és tájékoztatáson túlmenőleg más szerepet is fog játszani. És hogy e gyanú nem volt alaptalan, azt a fejlemények igazolták. A kezdeményező továbbra is Kossuth maradt. A szavazás eredményét a nemzetgyűlés elnöke a szeptember 21-i ülésén hirdette ki. E szerint Kossuth Lajos, Nyáry Pál, Zsembery Imre, Madarász László, Pálffy János és Patay József lett az a 6 képviselő, akiket a ház a bizottságba kiküldött. Valamennyien az ellenzék harcos vezetői — lényegében Kossuthot is a Batthyány-kormány ellenzékéhez kell sorolnunk, noha tagja volt a minisztériumnak. Nyáryt kivéve mindannyian Kossuth személyes hívei és buzgó támogatói. Nem fért kétség hozzá, hogy ez a bizottság azt fogja tenni, amit Kossuth jónak lát. Egyelőre azonban még tétlenségre volt kárhoztatva, mert hatásköre nagyon szűkre volt szabva. Ezen akart elsősorban változtatni Kossuth. A bizottmány — akkor még nem volt neve — megalakulását, illetve megválasztását követő napon, szeptember 22-én a következő indítványt terjesztette a ház elé: „Vájjon a ministerelnök nem érzi-e annak szükségét, hogy a képviselőház az ország védelmében és kormányzatában valamely rendkívüli segítséget nyújtson a ministerelnöknek?" Batthyány a leghatározottabban visszautasította a képviselőháznak azt a szándékát, hogy a miniszterelnököt munkájában támogassa, azaz hogy a végrehajtó hatalom gyakorlásában is résztvegyen. Egyelőre tehát Kossuthnak nem sikerült, hogy a bizottmánynak befolyást szerezzen a végrehajtó hatalom gyakorlására. A miniszterelnök fogadta a bizottmány tagjait, tájékoztatta őket, véleményüket is meghallgatta, de önállóan cselekedett. A felsőház szeptember 25-én követte a képviselőház példáját és 6zintén kiküldött egy bizottságot hasonló megbizatással, mint a nemzetgyűlés tette. Elegendőnek tartotta, hogy 3 tagja legyen ennek a bizottságnak: báró Perónyi Zsigmond, Pázmándy Dénes és gróf Eszterházy Mihály. A miniszterelnök a felsőházi bizottságot együtt fogadta minden nap délután 6 órakor a képviselőház kiküldötteivel, ez idővel arra vezetett, hogy a két küldöttség egybeolvadt. Az események azután úgy alakultak, hogy a honvédelmi bizottmány (választmány) i— így kezdték ugyanis nevezni — mégis bekapcsolódott a végrehajtó hatalom gyakorlásába, még Batthyány miniszterelnöksége idején. A képviselőház szeptember 27-i ülésén Kossuth javaslatot terjesztett elő, amelyben azt indítványozta, hogy gróf Lamberg Ferenc királyi biztos megbízatását ne ismerjék el alkotmány szerűnek, minthogy kinevezőlevelén nincsen miniszteri ellenjegyzés. A ház a javaslatot elfogadta. Ezután Kossuth azt indítványozta, hogy a határozat végrehajtásával, azaz kinyomtatásával és szétküldésével, minthogy a miniszterelnök nem volt jelen, a honvédelmi bizottmányt bízzák meg. Ez meg