Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 1. Budapest, 1950)

X. Igazságügyi minisztérium irattára

felvilágosítást." (A felelős magyar ministerium egyes osztályainak teendői. Kassa, 1848. 3—6. 1.) A minisztérium a következő osztályokra és irodákra tagolódott: 1. miniszteri iroda, 2. állaidalmi titkári osztály, 3. polgári törvénykezési és politikai bíráskodási osztályok, 4. büntetőtÖrvónykezési és úrbéri osztály, 5. törvénykönyvkészítési osztály, 6. iktatói, kiadói, irattári és díjazó hivatal. A miniszteri irodában intézték el a miniszter személyes intézkedése részére fenntartott, közelebbről meg nem határozott, úgynevezett elnöki ügyeket, amelyeknek iratait, amikor a miniszteri szék be volt töltve, külön iktatták és kezelték. Az álladalmi titkári osztály feladata volt hivatalos leveleknek, kérelmeknek és személyes folyamodásoknak átvétele; a tárgyaknak az illető osztályokhoz áttétele; kinevezési előterjesztések; felügyelés az egyes osztályokra. A polgári törvénykezési és politikai bíráskodási osztályok hatáskörébe a következő tárgyak tartoztak: felügyelés az egész polgári törvénykezésre, ideértve a szentszéki, bányászati és váltói bíróságokat is; felügyelés a hiteles helyekre; az ügyvédi kar viszonyaira; korengedmények; a protestánsoknak házassági akadályoktól! fölmentése; rövidútú visszahelyeztetési bíráskodás; törvénykezési hibák miatti folyamodások elintézése; eddig az udvari kancellária által kiadott bírói parancsok; a törvényszabta esetekben bírói delegatiók; bírói zár iránti kérdések. Ezeket a tárgyakat két osztály intézte, az egyiket polgári törvénykezésinek, a másikat politikai bíráskodásinak nevezték. Az ügyeken azonban eleinte minden rendszer nélkül osztoztak, úgyhogy tárgyi tekintetben semmi különbség sem volt a két osztály hatásköre között. Később azután területi alapon határolták el a hatásköröket. Lentebb majd látni fogjuk, hogy milyen megyék tartoztak az egyiknek, s milyenek a másiknak az illetékessége alá. Ettől kezdve az egyik osztályt dunainak, a másikat tiszainak nevezték. A büntető törvénykezési és úrbéri osztály feladata élesebben kétfelé vált, mint a polgári törvénykezési és politikai bíráskodási osztályoké, személyzete mégsem oszlott meg. Hatáskörébe tartozott: felügyelés az egész büntető törvénykezésre, esküttszékekre, börtönökre és a közvádlókra; továbbá felügyelés az úrbéri törvénykezésre. A törvénykönyvkészítési osztály feladatát így határozták meg: polgári és büntető ítélőszékek elrendezéséről javaslatot készít; a törvénykezési eljárás rendjét s módját kidolgozza; az ügyvédi kar rendezését kimunkálja; büntető, polgári s bánya-törvénykönyvet készít. Ez az osztály azonban alig működött. 1848. december 5-én az államtitkár azt jelentette róla a honvédelmi bizottmánynak, hogy: „A törvénykészítési osztály jelenleg nem működik, s az illető fogalomgyakornok ideiglenesen az úrbéri osztályban alkalmaztatik". (Honv. biz. 4645/1848. sz.)