Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A diploma leopoldinum kora

ferens tanácsoshoz terjesztették fel ellenőrzés végett. Az aztán átnézésfik mtán az elnökhöz továbbította őket kiadmányozásra. Síinek megtörténte után az iratok újból a protocollistahoz kerültek; az az expeditor-hoz továbbította őket, aki tisztáztatta az iratokat, majd a tisztázatokat újból visszaküldte az iktatóba. ®tt gondoskodtak Aláírásukról s elküldésükről, vagy /illetékköteles iratoknál/ a taxatoratus-hoz való áttételükről* | visszamaradó iratokat /feljegyzési könyvbe véve őket/ a regestratura-nak küldték meg, amely betüsoros mutatót készített róluk s rendezetten helyezte el őket. /AZ 1775-1 tervezet szabályozta més az ügyintézés agy sor más kérdését Is, amelyekről itt nincs mód említést tenni./ Az ügyintézési reform másik főrésze az Srdélyl Udvari Kancellária referencia-beosztásának szabályozása /ez a hatóság első eddig ismert részletes hatásköri regulátle-ja/. Az Ügykörök a következők: MIIitária, Oameralia, dommercialia, Juridica, Gontributioaalia, Urbarialia, ©ommissariatiea, számvételi Ügyek, a Caasa Provinciális ügyei, a transmigrans-ok /az örökös tartományokból Erdélybe telepítettek/, más küföldi telepesek, a határőrség felállítása során lakhelyükből elmozdítottak ügyel, az iskolaügyek, az erdélyi kegyes alapítványok Ügyei, leliglosa in genere /a különböző felekezetek egymásközti viszonylataival kapcsolatos ügyek/, az egészségügy, az általános közigazgatási ügyek /"Bibi leomol it Ica generállá/, a rendészeti Ügyek, Dicasterialia, Gratialia, Publieo-Eeoles

lastloa /bizonyos róm. kat. egyházi ügyek/, Qurrentla /az előbbi csoportok egyikére sem tartozó vágyba hivatali gyakorlatban újonnan felmerülő ügyfajták/. A reformmal kapcsolatban két dolog jegyzendő még meg: az Erdélyi Udvari Kancellária ügyintézésének a magyaréhozivaló igazítását II. Józsefnek 1773. április' 27-én anyjához intézett előterjesztése javasolja először; a dolog ide megy vissza. A másik megjegyzendő: a döntő közigazgatási ügykörök, valamint az összes közigazgatási vonatkozású pénzügyek, végül a kényes Militaria és iskolaügy,referálása a Kancellária két örökös tartományokból! tanácsosának feladata. A két erdélyi tanácsos szerepköre mellettük jelentéktelen. Az 1775 és 1732 közti kisebb változtatások tárgyalását itt mellőzve, a Magyar és Srdélyl Udvari Kancellária egyesítésének ismertetésével folytatjuk tárgyalásunkat. Mint említettük, II. József már 1773-ban javasolja a két kancellária ügyintéző munkájának egységesítését s erre 1775-ben sor is kerül. 1731 tavaszán már a két kancellária egyesítésére gondol /ugy, hogy az egyesitett Kancellária lenne Magyarország ós Erdély köz- és kincstári igazgatásának legfőbb irányitója/. A dolog akkor a Staatsrat ellenkezésén meghiúsul. 1782 tava-, szán azonban sor kerül az egyesítésre* Ilőbb a magyar és erdélyi kincstári igazgatás legfőbb irányítása kerül az Udvari Kamarától a Magyar Udvari Kancellária hatáskörébe /a végső szót az 1782 május 7-1 resoluti© mondja ki e téren; ez szabályozza pontosabban az uj helyzetet/*1782* május 27-én pedig a császár elvi döntést hoz a két kancellária egyesítésére* Ezt kö-