Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A diploma leopoldinum kora

veti előbb Eszterházy IFerenc magyar kancellár mint miniszter megbízatása az Erdélyi Udvari Kancellária vezetésével /amelynek korábbi feje, Reischach, államminiszterré lépett elő/; az egyesítés első szakaszát lényegében az Eszterházy 1782. augusztus 7-1 felségelőterj^sztésére adott császári resolutio zárja le. Az egyesített hatóság neve Magyar-Erdélyi Udvari Kancellária; vezetője Eszterházy, mellette két alkancellárral /az egyik a magyar, a másik az erdélyi ügyekben Eszterházy helyettese/. Az erdélyi ügyeket azonban egyelőre külön kancelláriai Üléseken tárgyalják /külön marad az erdélyi expeditura ás reges tratura is/. Még az 1784-i végleges egyesítés előtt kerül sor néhány, erdélyi hatáskörrel is rendelkező bizottság létrehozására, 111. ezek hatáskörének ilyen irányú kiterjesztésére. 1782-ben /a június 15-i és június 22-i kézirattal/ jön létre a birodalmi vallásügyi bizottság. A Zensur- und $tudienhofkommÍssion»t illetőleg 1782. május 28-án a császár arra utasítja a Magyar Udvari Kancelláriát, hogy delegáljon egy vagy két tanácsost /ekkor még csak mintegy kapcsolat tartására/ a bizottsághoz. 1783• december 3-án aztán a császár a magyar és erdélyi tanulmányi ügyeket egészükben e Hofkommisslon alá rendeli. A két kancellária végleges egyesítése egy nagyarányú ügyintézési reform része. Eszterházy kancellár a Brigid© galíciai kormányzóhoz intézett Handbillet-ben "foglalt irányelv© alapján dolgozza ki nagyarányú operatum-át /1784. április 3»/ az Ügyintézés uj rendjét illetően. Számos ügyfajtát kivan átadni alsóbb hatóságok hatáskörébe /bizonyos kérvények; a törvényhatóságok egy. * .aközti levelezésének engedélyezése/; más esetekben csökkenteni kívánta a Kancelláriához felküldött kimutatások, ill. jelentések számát /vectura-, városi tisztújítás-, iskolaügy, országos kormányhatósági illetményügyi jelentések és kimutatások/ stb. ffieg kívánta szigoritani a segédhivatalok rendját /egyben hivatkozva e tárgyban már tett rendelkezéseire/, avaslatot tett a currens /tanácsülésen nem tárgyalandó/ ügyek elhatárolására is /s végül a számvételi ügyek intézésére/. A felségelőterjesztósre tett resolutio legfontosabb intézkedése a külön Erdélyi Udvari Kancellária utolsó nyomainak megszüntetése: az erdélyi ügyek a magyarországiakkal közös üléseken tárgyalandók; a külön erdélyi ezpeditura és rege stratura megszűnik. /Egyebekben a császár lényegében jóváhagyta a kancellár javaslatait./ Eszterházy 1784. április 15-í felsógelőterjesztósében még /a dolog politikai szempontból taktikátlan voltára hivatkozva/ megpróbálta eltéríteni a császárt elhatározásától; eredményt nem ért el. /AZ erdélyi ügyeket azonban mégis néhány külön tanácsos referálta a Kancellárián./ IIc József korának a Kancelláriát illető reformjaiból még az 1785-1 ügyintézési reformot kell megemlítenünk; itt a Kancellária ügyintézésének az örökös tartományok kancelláriai manipulatio-jához való igazításáról van szó. /AZ átalakítás viszonylag kevés lényeges ujat tartalmaz./ II. József Restitutionsedikt-je a Magyar és Erdélyi Udvari Kancellária egyesitését is kell hogy érintse. Ez azonban