Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A diploma leopoldinum kora
B/ A DH»L©MA L10P0LDINÜM KOfiA /1691-1848/ I. A Habsburg kormányzat kiépülése Az erdélyi függetlenség elvesztésétől 1848-ig terjedő kert, a Habsburg-uralom alatti különálló Erdély első korszakát kormányzat történeti szempontbél a Diploma Leopoldinum-mal jellemezhetjük. Közjogi szempontbői a Diploma jelöli ki Erdély helyét a Habsburg-bíró ííalomban; a kor institúciói közvetve vagy közvetlenül I. Lipót alkotmánylevelére vezethetők vissza /ha van alkotmányjogi alapjuk/, A Diploma /amelyet a Zernyest után a császár hűségén maradt erdélyi rendek főbbjeinek megbízásából Bethlen Miklós eszközölt ki az udvarnál, s amelyet 1691« december 4-én adtak ki ünnepélyes formában/ formálisan még nem mondja ki a Habsburgok örökletes jogát Srdélyre. II, Apafi Mihály fejedelemségének kérdését azonban elodázza /nagykorúságának idejére; s annak bekövetkeztekor, 1696-ban, Bécsbe "kísérteti •»/ s hallgatással mellőzi az erdélyi rendek által az 1680-as évek diplomáciai tárgyalásai során oly féltő gonddal napirenden tartott libera electio kérdését. Gyakorlatilag azonban beletagolja Erdélyt a Habsburg-birodalomba. A kormányzatot a király nevében egy kormányzótanács látja el: a öubernium Transylvanicum. Bz a kormányszerv /későbbi magyar nevén Főkormányszék/ kezdetben /a Diploma és a kardinális tisztségek viselőinek meg a tanáesuraknak 1693-i instructio-i szerint/ az erdélyi f ol gárí kormányzat mindhárom főágát átfogja: a közigazgatást, iráskodast és kincstári igazgatást egyaránt; még az erdélyi nemesi felkelés igazgatása Is részben hozzá tartozik. A tanács 12 tagu /ezt a szabályt azután hol betartják, hol nem/j élén a gubernátor áll. Eajta kivül sarkalatos tisztségek j /cardinale officium-ok/ viselői az ország generálisa /gene-~ ralis militiae Transylvanicae: ő a nemesi felkelés parancsnoka/, a kancellár és a kincstartó /thesaurarius/* Rajtuk kivül tiszte révén helyet foglal a tanácsban a szász comes /ez azután alkotmányjogi bonyodalmakra ad okot; a Subernium tagjait t.i. országgyűlés jelöli, a comest viszont.nem/. A kormányzótanács első, 1691-93-i formájában az ország legfőbb kormányszerve. Közte és a király közt nincs más erdélyi hatóság. Hatáskörét a Diploma és az 1893-i utasítások még eléggé általánosan jelölik meg. A gubernator-ra vonatkozó határozmányok, ill. utasítása a legkevésbé konkrétabbak; feladata a hatóság munkájának vezetése, s az ország jogai és közrendje feletti őrködés. Az ország generálisa lényegében a császári generálishoz /a főhadiparanesnokhoz/ van kötve; megkérdezése nélkül egyetlen érdemi lépést sem tehet, insurrectio-t is csak annak előzetes tudtával rendelhet el. A kancellár feladata a
