Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A forradalom és szabadságharc kormányzata(1848-1849)
b/ Batthyány minlsgtorol n8kségo Működése 1848* március 17~én gróf Batthyány £ajoshak miniszterelnökké való kinevezésével kezdődött el, A minisztérium felállításáig a miniszterelnök főleg Bécsben* a magyar átalakulás előtti akadályok elhárítása ügyiben fáradozott, a közügyeket helyette a tehermentesítésére megszervezett miniszteri országos ideiglenes bizottmány intézte* A aiiaíaütérium megalakulása után is inkább általános politikai, közjogi érdesekkel /as ország és az uralkodó viszonya, a magyar-horvát viszony/ foglalkozott* Az egyes minisztériumok munkájának vezetésével kapcsolatos feladatkörét nem tudta betölteni, 42 egyes szakminisztériumok önállóan intézkedtek* A miniszterelnökség a hadügyminiszter távollétében a hadügyek, s ezenkívül felsőbb színtan a nemzetőrségi ügyek intézését is ellátta* A Batthyány-kormány erélytelen és megalkuvásra hajló politikája nem tudta megfelelően képviselni a magyar forradalom ügyét a bécsi udvar reakciós politikájával szemben* A forradalom jobboldalán elhelyezkedő Batthyány miniszterelnök kiegyezési törekvései csődöt mondottak, s ez 1848 szeptemberében a Batthyány-kormány felbomlását idézte elő* A jobboldal és baloldal harca a forradalom vívmányaihoz következetesen ragaszkodó baloldal győzelmével végződött, s ez a legfelsőbb kormányszerv ügyében is döntő változást idézett elő. c/ Az Országos Honvédelmi Bizottmány A baloldal győzelme után a megszűnt miniszterelnökség örö kébe az Országos Honvédelmi Bizottmány /a továbbiakban QHB/ lépett* igazi forradalmi kormányszervvé Kossuth Lajos fejlesztette ki* aki ebben az időben már teljesen átvette a forradalom, majd a szabadságharc irányítását* Az ©HB kezdetben nem kormányszervnek indult, A nádor Batthyányt, szeptember 11-i lemondása után, újból miniszterelnökké nevezte ki és teljhatalommal ruházta fel* A továbbra is Bécsben időző Batthyány nem tudott ezr,el élni* A válSá&os helyzetben lévő ország, amelyet a bécsi ellenforradalom és Jellasics támadása fenyegetett, vezető szer* nélkül maradt. Ilyen körülmények között az országgyűlés alsóháza 9 a rendelkezésre álló katonai erő számbavétele céljából, szeptember 21-én Kossuth javaslatára egy hat tagu bizottságot küldött ki, amelyhez a felsőház szeptember 25-én három tagu bizottsággal csatlakozott* Bz volt az első lépés az OHB megalakítására* Az uj, egyelőre csak tájékoztatás céljából felállított szerv a végrehajtó hatalom gyakorlásába szeptember 27-én kapcsolódott bele, amikor az országgyűlés az OHB-t a gróf X^mberg Ferenc királyi biztos kiküldését törvényellenesnek kimondó határozat végrehajtásával bízta meg* Ezt a hatáskört szeptember 28-an kibővítették minden olyan intézkedés megtételére, amelyet az ország állapota /ti. a helyzet a Lamberg feletti népítélet következtében még