Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A forradalom és szabadságharc kormányzata(1848-1849)

válságosabbra fordult/ szükségessé tesz* ízzel a kormán gyeplőjét tulajdonképp az OHB vette át. Az udvar és a magyarság közötti szakítás után az országgyűlés okt

s 8-án Kossuth javaslatára a végrehajtő hatalmat teljesen az OHB-ra ruházta, AE októberi változás után az OHB elnökévé Kossuthot választották meg, a ő szabályozta az eddig rendszertelenül működő szerv munkáját. A fontosabb teendőket a Bizottmány egyes tagjai küzött osztotta fel. Az OHB nemcsak a miniszterelnökség hatáskörét vette át, hanem azzal, hogy az egyes miniszterek és az államtitkárok a Bizottmánynak hivatalból tagjai voltak, részben a minisztériumokat la magába olvasztotta, a részben a minisztériumok személyzetét is átvette. /A minisztériumok ugyanis Batthyány lemondásakor nem szűntek meg, hanem részben a le nem mondott miniszterek, részben az államtitkárok vezetésével továbbra is működtek,/ Az OHB befolyását a minisztériumokra 1343 novemberében Kossuth azzal biztosította, hogy minden minisztérium élére egy-egy bizottmány! tagot állított* A bizottmány üléaei eszel lényegében minisztertanácsi ülésekké váltak. Az OHB hatáaköre minden orazágos fontosságú ügyre kiterjedt, AB ügyek zömét először üléseken tárgyalták meg, Később, amikor a kormányzásban mindinkább Kossuth személye domborodott ki, az ügyek jórészét a miniszterelnökségtől átvett elnöki iroda intézte el

e Az OHB Kossuthnak 1849. áprllla li-én kor« mányzóelnökké történt megválasztásával szűnt meg. d/ Kormányg óelnökaég Kossuth az OHB elnökeként a kormányhatalmat mindinkább azemélycs hatáskörben gyakorolta. Snnek a személyes hatáskörnek továbbfejlődése volt kormányzóelnökké való megválasztása, Kossuth ezzel államfővé s hivatala államfői hivatallá emelkedett* Hatásköre azonban kisebb volt a királyénál, a királlyal ellentétben személyes felelősséggel és számadási kötelezettséggel tartozott az országgyűlésnek, a annak határozata kötelező volt számára* A minisztereket ezzel szemben tetszene szerint nevezhette ki. Miniszteri ellenjegyzés nélkül azonban nem rendelkezhetett. Magasabb állások betöltésénél, a kormányzás általános irányelveinek megállapításánál, a minisztériummal együtt kellett működnie* Az együttműködés színhelye a minisztertanács volt, amelyen a kormányelnök elnökölt* A kormányzóelnökség irodáját az OHB-től vette át, kibővítve a személyzetet a minisztertanácsi ügyek intézésére beosztott két álladalml tanácsossal* AZ iroda a polgári és katonai ügyosztályra oszlott, Kossuth mint kormányzóelnök továbbra is az OHB fennállása Idején folytatott következetes forradalmi politika harcosa volt és ellensúlyozni igyekezett a békepárt befolyása alá kerülő Szemere-kormány tevékenységét.