Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A feudális felvilágusult abszolutizmus magyarországi kormányzata(1780-1848)

ként külön kötetbe kötötték. A jegyzőkönyveket a helytartótanács köteles volt felterjeszteni az uralkodóhoz, mert ezek alapján ellenőrizte a király - természetesen a kancellária utján - a helytartótanács munkáját.II. József fenntartotta magának azt a jogot, hogy megváltoztassa a tanács határozatait, ha a jegyzőkönyv átvizsgálása alapján ezt jónak látja. Az ügyosztályi raná= szer bevezetésével kapcsolatban II* Jóssef a helytartótanácsi bizottságokat feloszlatta, s csupán az 1782-ben szervezett egyházi bizottságot és az 1765-ben felállított úrbéri bizottságit hagyta meg. Az ügyintézés gyorsítását, könnyítését II. József még néhány kisebb formai kérdésre vonatkozó i&té^kedéss#l is • előmozdította* Az elnöknek ezután csak a helytartótanácsnál érkező királyi leiratokat kellett személyesen felbontania, a t#bbi beadványt az iktatóhivatal bontotta fel. A helytartótanácshoz a kevésbé fontos ügyekben nem királyi leiratot /reseriptűmet/ küldött, hanem kancelláriai deeretumst, ami az uralkodó nevében, de aláirása nélkül kelt. Megengedte, hogy a helytartótanács az alsófoku hatóságokhoz helytartótanácsi decretumokat intézzen, amelyeket a helytartótanácsi elnök nem ir alá. A helytartótanács tisztviselőinek kiválasztásában II. József a rátermettségen kívül két szempont figyelembevételét kívánta meg. AZ egyik k% veit, hogy az 1723«i törvény értelmében a tanácsosok és titkárok az ország különböző területeiről kerüljenek ki /ezt a rendelkezést addig - ugy látszik-- kevéssé vették figyelembe, a taná@S

ro ban pezaonymegyei nemesek voltak többségben/, a másik pedig m, hogy protestánsokat is vegyenek fel a tisztviselők és görögkeleti vallásiakat az Írnokok közé. Még ugyanebben az évben, 1785-ban Magyarországon tett utazásának tapasztalatai alapján elhatározta 11« József, az országban működő kormányszókeket Pozsonyból Budára* az sftég közepébe helyezi átj rendelete következtében í?84-bes a helytartótanács és a kamara, majd a főhadparancsnokság'áttett székhelyét Budára, s megszűnt az a kényelmetlen, a török &é*ii tás emlékét őrző állapot, hogy a főhivatalok az ország termék szetes központjától távol voltak elhelyezve. A helytartőt ról már felállításakor ugy határozott a törvény - 1725s97 5. § hogy amint lehetséges lesz, az ország közepébe áthelyezni; az 1764/65.3* te*-ben a rendek kérték is valósítását, mégis majdnem egy század telt el a török után, amig végre II. József rendezte ezt a kérdést s désóvel lendületet adott Buda és Pest fejlődésének. Mennyire nagyfontosságú, döntő kérdésnek tekintette II. József a közigazgatás hibátlan, pontos munkáját, mutatja &g a körlevele /&& un*, pásstorlevél / is, amelyet az országban tett utasása után, 1784 eléjén"TntÍ>iatt országai minden hivatalnokához. Ebben emelkedett szavakkal fejtette ki azt a kívánságát hogy valamennyi tisztviselője - ugy mint ő maga * felelősségérzettől áthatva, minden erejével és tehetségével, fáradhatatlanul szolgálja a köz javát és hasznát, E hires körlevelében egyúttal leplezetlenül kitűzte a MrodaImi egység jelszavát, kijelentvén, hogy "a monarchia tarTömányai egy' testet alkotnak és csak egy közös céljuk lehet", .Erő feszítése most már nem arra irányult, hogy az egyes országok h@g; ©rkiü anáés * te* gják meg' zée®