Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A feudális felvilágusult abszolutizmus magyarországi kormányzata(1780-1848)
igazgatását as országokon belül egygégegita© és ©rosita®, ha-' nem arra, hogy az uralma alatt állé országokat minél &Eor@nabbaa fttzze össze* jBzt az irányt mutatja 17^4 áprilisában kiadott rendelete, melynek értelmében a helytartétaaá&s és m erdélyi gabermimm ezután közvetlent! éri&tkesik m örökia tartományok kormá&yszékeivel, a nem a magyar kancellária közvetítésével, ttl&t eddig. Nem sokkal ezután, 1784 Májusában pedig kimondta, hogy a közügyek intézésében MagyareraságeA, Horvátországban, Szlavóniában és Brdélyben 3 év leforgása &la,tt a latin nyelv helyett a német nyelvn ek, mint a birodalom nyelvének a használatára kell.áttérni. Afci a kijelölt időbea nem tanulja meg az uj hivatalos nyelvet, annak - a kancelláriai taaáeaostol az utolaó megyei alkalmazottig - táv&í§nia kell hivatalából. &s az intézkedés az uralkodó szerint *a magyar nemzet és a kis javára éa dicsőségére 1 * irányait. 1 rendelet következtében a magyar-erdélyi kancellária, a helytartótanács* a kamara és az erdélyi gubernium 1784* november 1-től a némex nyelvet használta, csupán az alaéfoku hatóságokkal levelezett még egy évig latinul* A következő évben, 1785-b©n továbbfolytatta II. Jőgg©£ az ország köss igazgatásának «4 jászervezéaét. Május 25-én megküldte a magyar: kancelláriának a caeh-eestrák kancellária amainara kiadott ügyintézési utaaitást a felszólította, nyilvánítsan véleményt a-ról, miként lehetne ezt bevezetni a ma^yar-^r^ úélyi kaneeliánjában8 tájékoztatást kért egyúttal a m&gyar-er-. Iñ^lfañljeííIrTa teendőiről ia. A kancellária véleményénák kézhezvétele után az ügyintézés módjára nézve ugy döntött, ^cgy egyelőre változatlanul maradhat, az ügymenet gyorsítását célzé néhány kisebb módosítástól eltekintve. AZ egyik módoaitáa as, hogy a kancellária is ve&eaaem.eurrens protocollmmet, aint a caeh-osátrak kancellária* A másik az, hogy.a referensek a csak tudomásul- ssolgáló tgycak iratait naponta küldjék át az elnökségnek jóváhagy ás, let liszt ás ás éa elküldéa végett} a vé-r g s al a harmadik az, hogy a királyi leiratokon kívül, amelyeknek egyenesen a kancellária elnökének kezébe kell kerülniük, minden iratot rögtön beérkezése atám iktassanak, a a titkár döntse ©1, hogy közülük melyeket kell bemutatni az elnöknek, a többit edig azonnal osszák ki a tanáé alsóknak, ""alrendelte azt la, egy a hivatalos iratokban szokásos hosszú advarlaaaági fe?mm~ lákat mind a kormányszékek, mind a megyék hagyják el a j#vő«o ben. B&nél azonban sokkal foltosabb volt az, amit a kancellária hatáskörére, tennivalóira nézve a kameellária előterjesztése alapján, de egyea pontokon a kancellária véleményétől éltérő módon határozott* HŐszSr is megaz&mtette a kancellária kiterjedt igazságszolgáltatási é* hiteleahelyi működését* A k&neellárla ugyanig az uralkodó felszólítására beszámolt arról, hegy a kancelláriában történik a bírói paraMCaok /promotoria, inhibitoria* tranaalea ionali a atfe*/ kiállítása a «zévt a k«m§£TÍláría betekint a perekbe is* hogy megálla^itaa: megalapoz sottafc-* a felek ilyenirányú kérései, isenkivul felülvizsgálja áittfcat a ettapereket, amelyekben a kegyelmésééi joggal felráz mázott királyi bi&t o soknak »©b atreeitatem erimimis w meggondolásaik vannak a kegyeleaadést llletőeng éa biróaágot kfilá ki
