Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A törökkori királyi magyarország kormányzata(1526-1690)
lo rész MAÜYAHOBSZÁG A/ A TÖRÖKKORI KÍEALYI MAGYAEOESSÁGT KOHMÁFYZATA /H526-1690/ A TV-XVI* század gurópa legtöbb országában az államkormányzat mélyreható átalakulásának kora* Az átalakulás lényege és fő iránya - az országonként különböző helyi megvalósulási formáktői és fokozatoktól eltekintve - a központi uralkodói hatalom megerősödése a feudális széttagoltság irányába huzó főnemesség, sőt az egész rendiség rovására, az abszolút monarchia csiráinak felbukkanása* B fejlődés feltétele a gazdasági-társadalmi viszonyok átalakulása, az árutermelés "erőteljea kifejlődése, politikailag az uralkodói hatalom szövetsége a középrétegekkel a feudális arisztokrácia ellen; emeltyűje pedig az államkormányzat átalakulása; az államigazgatás legfőbb ágainak /közigazgatás, igazságszolgáltatás, pénzügy stb./ szakszerű szétválása* ezek intézésére kössponti és állandó jellegű, az uraTEoHoT™^aTalom befolyása alat't" álló, az ügyintézésben többnyire testületi /kollegiális/ el^et megvalósitó uj hatóságok létrejötte, ezek vezetésére pedig a feudális uraktól, magától a rendiségtől is független, az uralkodót kiszolgáló hivatalnok^arisztokrácia megjelenése* E fejlődés kezdetei Magyarországon Mátyás uralkodásának éveire esnek, AZ államigazgatás valamennyi ágát legfőbb tokon magába foglaló kormányszerv a középkor századaiban a főpapokból és világi főurakból, a legfőbb móltóságviselőkbcl, az igazságszolgáltatás, közigazgatás, pénzügy főtisztviselőiből álló ki^ rályi tanács* £ váltakozó létszámú, soha nem állandó keretek" közi működő testület az uralkodó mellett tanácsadói szerepkört töltött be, mig egyes tagjai az államügyeket a királyi kancellárián át, a király nevében intézték* A XIV-XY. századbeli a tanács fokozatosan rendi jellegűvé alakul át, az ^országot"/aza£ a nemességet/ képviseli a királlyal szembenj a gyakorlatban az országbárók befolyását biztosítja. Mátyás az 146o/70-a3 évek hivatali reformjaival jelentős mértékben uj helyzetet teremtett* Mig politikailag a városokra és megyei önkormányzatokra, tahát a köznemességre támaszkodott, a főpapok és bárók hatalmát képviselő királyi tanáccsal szemben a korábban egyszerűen irodai szerepet betöltő /a tanács határozatait Írásba foglaló/ kanca! láriát fejlesztette ki a bel- és külügyi kormányzat, a. IcolTigai gatás és az igazságszolgáltatás központi hatóságává* £2 ügyekéi fokozatosan kivonta a királyi tanács kezéből /amely egyébként továbbra is a legfelsőbb kormányszerv maradt/ és asok&t egyre nagyobb arányban a kancellárián intéztette* A titkos kancelláriát magába olvasztó nagyobb kancel lária az 1480-as években már a belkormányzat ügyeínek ioWiégót íntézte /kisebb részét továbbra is a királyi tanács/, amellett alája tartoztak a külügyek* A kisebb kancellária a birósági reform folytán újjászervezett, s a többi országos biróság fölébe helyezett "személyei jelenlét" birósága ügymenetét látta el; igy az igazságszolgáltatás is, amellett, hogy elvált a kormányzat egyéb ágaitól, bizo
