Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése magyarországon(1960-1780)

tartőtmáo® működé ai területét az évek folyamán mindjobban &1BBéleaitette* l&ellett hatásköre az évek folyamán uj ügyekkel is bcvűif. Ap 1730-as években a városi polgárjog megadásának, a külföldön tanaié n#m katolikusoknak* a köayvcenzurának az ügyei, a iOlXX* s^ásaá második felében pedig az úrbérrendezés* a közoktatás átszervezése, a tanulmányi alap Ügyei jelentettek ujabb nagy feladatokat a helytartétanáos számára* A helytartótanács az íUazságszolgéltatás menetébe nem avatkozhatott bele, ügyelnie kellett azonban arra, hogy a törvényhatóságok a bíráskodásnál h érvényeket betartsák* Xnnek kapcsán ellenőriznie kellett a, törvényhatóságok által felküldött perkivonatokat, A helytartótanács működésének első évtizedeiben a fenti ügyekben nem intézkedhetett önállóan, önálló kezdeményezéseket nem tehetett• csupán a királyi rendeletek végrehajtását ellenőrizte önállóan* mindez a hatóság működését nagyon nehézkessé tette, msrt jelentéktelen kérdésekben is előzőleg a királyhoz kellett fordulnia* .1 helyzet fonák voltáról Bécsben is meggyőződvén, 1769-ben a helytartótanácsot szélesebb körű önállósággal ruházták fai* Bsantul önállóan járhatott el a megyék és a városok által felterjesztett perkívonatok ellenőrzésében, s a perekről évente csupán egy tájékoztató jelentést kellett az uralkodóhoz felküldenie. Gsak évvégi jelentésben kellett beszámolni a rabok, a fűzfaültetés, az újonnan felvett városi polgárok /kivéve a külföldi nem katolikusokat/, a csavargók és az árszabályozás ügyeiről. Az önálló intézkedés jogát 1776-ban további ügyekre terjesztették ki. Izek az ügyek a következők voltak: úrbéri ügyek, a városi polgárjog megadása, a céhekbe való felvétel, a céhlegények vándorlás alóli felmentése, nem katolikus templomok kijavítása, hitehagyás miatti perek, nem katolikusoknak a kijelölt helyeken iskolák felállításának engedélyezése* Önállóan utalványozhatott a helytartótanács 5©,- Ft-ig a lelkészpénztárból, önállóan dönthetett a megyei és városi pénztárak ellenőrzésében is, ha a pénztári hiány nem volt 50,Ft-nál nagyobb összeg. Az 1781. évi ujabb hatáskörbővítés szerint a helytartótanács önállóan intézkedhetett minden úrbéri perben /kivéve az egészen speciális eseteket/, minden céhügyben, minden városi polgárjog-adományozás ügyében. A lelkészpénztárból 200,- Ft-ig utalványozhatott, a törvényhatóságok számadásait pedig 200,- Ft-ot meg nem haladó kártérítés esetén önállóan ellenőrizhette. A helytartótanács működésének legnagyobb jelentősége az volt, hogy rendszeres ellenőrzés alá vonta az egész alsófoku közigazgatási szervezetet, a nemesi megyéket, a szabad királyi városokat és a különféle kiváltságos kerületeket, s ezek igazgatási munkáját egységesítettéi szabályozta, az országos igazgatási ügyek intézésénél e szerveket felhasználta* Mindez az országos közigazgatás bizonyos fokú összpontosításával, a nemesi- és városi önkormányzat megnyirbálásával járt együtt* AZ önkormányzat gyengülése különösen a szabad kir. városoknál érezhető* A nemesi megye a 18. században, még csak kisebb mértékben került a helytartótanács befolyása alá. Sze

rvezet. A szervezet részére a mintát itt is a birodalmi központi natóságok szervezete szolgáltatta* A bécsi hatás itt már azonban inkább közvetve érvényesült. A helytartó-