Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése magyarországon(1960-1780)

felállítását, elsősorban az országon kiTÜl tartózkodó király képviseletére. A helytartótanács azonban nemcsak a királyi hatalom végrehajtészérve lett. Kifejezésre jutott ez a helytartótanács felállítását törvéaybelktetó 1722/23» évi országgyűlési törvénycikkekben is. A 101. tc, pl. kimondja, hogy a helytartótanács királyi tanács, közvetlenti az uralkodónak van alárendelve, aki e hatóság működését rendeletekkel irányitjsa, s akinek e hatóság a közügyekben jelentéseket tartozik tenni.A 97* tc. szerint a helytartótanács tagjait, a tanácsosokat az uralkodó neveli ki. Oaupán a 102. tc. enged némi érvényesülési teret a rendi hatalomnak, amennyiben kimondja, hogy á helytartótanács törvényellenes határosat oltat nem hozhat, s ügyel az országgyűlési végzések megtartására. Még inkább kidomborítja az uj hatóság királyi jellegét, hogy első utasítását 1724. január 20-án az uralkodó adta ki, az utasitás megalkotásánál a rendek befolyása nem érvényesült. Az utasítás szerint a helytartótanács feladata az, Jiogy az országot a királyi rendelkezéseknek megfelelően igazgassa. Bár a törvény szerint a helytartótanács közvetlenül az uralkodó alá tartozó legfelsőbb királyi hatóság előkelő rangját viselte, a valóságban nem legfelül, hanem egy szinttel alább helyet foglaló hivatalként működött. A helytartótanács jelentéseit, amelyeket ugyan formailag az uralkodóhoz címzett, először a magyar udvari kancellária nézte át, s külde el véleményével együtt az uralkodóhoz. A magyar udvari kancelláriának felülvizsgáló szerepe még nem sértett nemzeti érdekeket, annál inkább az a körülmény, hogy a helytartótanács fontosabb jelentéseit a bécsi államszervek - pl* a miniszteriális konferencia, majd 1761-től az államtanács - is véleményezték, s a király a döntésnél ezek véleményét is figyelembe vette* A helytartótanács és király között a fontosabb ügyeknél tehát két közbeeső fórum is volt. Hatáskör. A helytartótanács e "másodfokú" helyzetében rendkívül széles hatáskörrel rendelkezett, s a királyi akarat végrehajtása az egész országban - kivéve Erdélyt, az anyaországhoz való visszacsatolásukig a déli határőrvidéket ós a temesi bánságot,és 1767-től.i^79^g >a horvát tanács fennállása idején, Horvátországot. - gyakorlatilag az ő feladatkörébe került. Hatáskörébe tartozott tehát az egész igazgatás, kivéve a királyi jogon alapuló jövedelmek kezelését és a hadsereg vezénylését, az előbbit a magyar kamara intézte, az utóbbit a bécsi haditanács, illetve 1740-től közvetlenül a főha#parancsnokság. Általában gondoskodnia kellett a királyi rendeletek és az országgyűlési végzések végrehajtásáról, ellenőriznie kellett a törvényhatóságok /megyék, szab. kir. városok, kiváltságos kerületek/ közigazgatását. A hatáskörébe tartozó ügyeket az 1724. évi utasitás szerint az alábbiakban összegezhetjük: a hadiadó szétosztásának ellenőrzése, a hadellátás ügyei, közgazdasági ügyek /ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, gazdasági reformok, kézművesek behívásai borhamisítás megakadályozása, felesleges vizi és száraZvámok megszűntetése, ut- és csatornaépítés, folyószabályozás/, tűzvédelem, nemes ifjak nevelésének ügyei, felügyelet az egyházi és világi alapítványok felett, vallási és lelkészpénztári Ügyek, céhügyek, koldusok és csavargók Ügyei, nemesség igazolásának az ügyei, közegészségügy, AZ utasítás csak általánosságban jelölte meg as egyes Ügycsoportokat, ezeken belül a hely-