Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése magyarországon(1960-1780)

Mindez azonban a kancelláriánál nem vezetett departanemtális ügyintézés kialakulására, ahogyan az két másik főhatóságnál a helytartótanácsnál és a magyar kamaránál történt* /1773, l?8ö/\ ösupán az iratkezelés területén ment végbe lényeges változás 1770-ben: a beadványt s az azzal kapcsolatos kiadványok fogalmazatait ettől kezdve nem választották szét egymástól, nanem ügyiratként együtt tartották, éveken belül a beérkezés /iktatószámok/ rendjében. Bűnek megfelelően készültek az iktató- és mutatőkönyvek ia. b/ A Magyar Királyi Helytartótanács Magyarországon, amint ezt az előzőekben láttuk, már a XV • századtól kezdve megfigyelhetők azok a törekvések, amelyek központi államigazgatási hatóságok szervezését tűzték kí célul* A tőrük hóditás azonban ilyen téren is visszavetette a magyar fejlődést* A Habsburg uralkodók, akik az uralmuk alá jutott kisterjedelmű magyar országrósz igazgatását is szivesebben bizták a bécsi hatóságokra, nem tartották szükségesnek korszerű magyar központi hatóságok szervezését. Ha létrehoztak is ilyent, azt is a bécsi hatóságok alá rendelték* így érthető* hogy a XVI. és XVII* században Magyarországon csak egy hatóság, a magyar kamara sorolható a korszerű szervezettel biró, állandó jellegű, testületi hatóságok közé* Bőnek felállítását is elsősorban a török elleni védelem, a királyi jövedelmek kezelésének ilyen szempontból való biztosítása tette szükségessé* A magyar kamara a pénzügyigazgatáson kívül az általános közigazgatást is hatáskörébe vonta, minthogy a másik két központi hatóság, a magyar kancellária és a helytartóság,erre nem volt alkalmas, hiányzott ehhez e hatóságoknál a megfelelő szervezet, a működés állandósága és a vidéki végrehajtószervek hálózata* Történt ugyan két kísérlet is arra, hogy az általános közigazgatás részére korszerű központi hatóságokat szervezzenek. £ kísérletek eredményeként jött létre a XVI* századi helytartótanács és 1673-ban az impringen-féle gubernium* S hatóságok azonban,amint erről az előzőekben már szó volt, csak rövid ideig állottak fenn* A XVIII. században, amikor a törők uralom alól felszabadult területek igazgatása az eddiginél jóval nagyobb feladatot rótt az államkormányzatra, ez az állapot tarthatatlanná vált* A magyar kamara, mint elsősorban pénzügyigazgatási szerv, a megnövekedett területen és a megnövekedett igények mellett nyilvánvalóan nem láthatta el ezt a feladatot* Sürgetővé vált tehát, épp a szoros értelemben vett közigazgatási teendők ellátása céljából, egy uj központi kormányhatóság létesítése* Íz az uj hatóság 1724-ben, a m.kir. helytartótanács felállításával született meg. Az 1848. évi magyar minisztérium megalakulásáig ez volt az ország legfontosabb központi kormányszerve* Alár

endeltség* A helytartótanács megalakulásánál mindjárt kidomb©redői te hatóság elsősorban királyi jellege* A nemesi rendek szintén szükségesnek látták egy helytartótanács