Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése magyarországon(1960-1780)
maradt, hogy az életnek egyre nagyobb területét vonta be ügyintézése körébe, s hogy ennek arányában áliandéan nőtt iratainak, nemkülönben a munka elvégzéséhez szükséges hivatalnokainak száma* A kiépülő centralizáció legfontosabb eszközei magyarországi vonatkozásban: a kancellária és a kamara korábbi utasításának részletező kibővítése, e főhatóságok módszeresebb ellenőrzése, *gy uj magyar díeasterium /helytartótanács/ s több közvetlent! Bécstől függő hivatal /kamarai adminisztráció/ felállitá a, később valamennyi pénzügyigazgatási szervnek a /pozsonyi/ magyar kamara alá rendelése, A rendi méltóságok hivatalainak hatásköre ugyanakkor szinte csak az igazságszolgáltatásra korlátozódik} a királyi igazgatás apparátusának mindent beszövő hálója egyre jobban korlátozza Őket működésükben. a/ A Magyar Udvari Kancellária A magyar királyi udvari kancelláriának /expedíciónak/ a felszabadító háború alatt kiszélesedett iurisdictioja szükségessé tette, hogy 1690-ben uj utasításokat adjanak ki számára. Már csak azért is meg kellett kapnia ezeket, mert a másik három Habsburg-kancellária /a német-római birodalmi, az osztrák ós a cseh/ csupán néhány évvel korábban, 1683-ban nyert uj instrukciót, A magyar kancellária főfeladatát 1690-ben a következőképpen foglalják össze: vigyáznia kell a királyi móltóság épségére s a királyi jogok megtartásáraj ügyelnie kell, hogy az országban érvényt szerezzenek a kiadott rendelkezéseknek és birói ítéleteknek. A király, mint korábban is, a kancellárián keresztül gyakorolta un c "kegyelmi " tevékens fs égé t/ birtokok, nemesség, különféle k i vá11ságok adomanyözasat/és vele végeztette magyarországi vonatkozású diplo máciai levelezésének egy részét. Régtől fogva jelentősek voltak a kancellária i gazságszolgáltatás körüli tennivalói /sokan fordultak hozzá jogorvoslatért/j a királyi városok igazgatásának ós gazdálkodásának ellenőrzése pedig, nemkülönben a megyék irányítása közigazf at ási-be lpolltlkai feladatokat jelentett. /A városi tisztujiásoJfc elfenőrzésenek végrehajtó közege ugyan a kamara volt, de az irányítást és végső számonkérést a kancellária végezte./ Nem szakadt még el teljesen a kancellária ebben a korban a , kincstári ügyektol sem: várható háramlások miatt számon kellett tartania az ország birtokosait és egyházi méltóságait s tárgyal nia kellett pl. a hadiadó dolgában. A kancellária mint az ország legmagasabb rangú hivatala /"ceterarum publicarum..* regni Hungáriáé expeditionum caput"/, s egyedüli valóságos udvari hatósága,közvetlenül az uralkodó irányítása alatt állott: a tanácsában megtárgyalt jelentősebb ügyeket /elsősorban a perfellebbezóseket s a kegyelmi tényeket/ a király ill« a titkos tanács elé kellett terjesztenie döntés végett. A kincstár anyagi érdekeit érintő kiváltságok
