Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
Az abszolutizmus korának erdélyi kormányhatóságai(1849-1867)
A psstaSgy Tesotéaéro /ezt az 1849-ben felállított ideiglenes postaigazgatóság irányította/ nem Telt nagyobb befolyásai as ésitésjuzyoket ellátó építési igazgatóság /Baadirectiön in slefeenbfrgea/ alája volt rendelve. Iskolaügyi feladatkörét /az erdélyi iskolaügy 1830 Tége óta a ssömzés állapetában íéTén/ ftw érte nagyobb Tégleges szabályozás; egessséft^y^ teendőivel kapcsolatban is hasonló a helyzet /esak a ElSSial kórházával, a himlőeltással s a szarvasmarha-egészségügye gyei kapcsolatos jelentések, 111, kimutatások médját rendezték/. ¥égül külön kell emiitemi statisztikai adatgyűjtő tevékenyegét /ez a terület, helységek,.házak, népesség, mező-* gazdaság, ipar, kereskedelem, vásárok, közlekedés, egyházak, oktatási, egészségügyi és jótékonysági intézmények, életmentések, i-agadozó állatok elejtése, elemi csapások és as igazgatási apparátus létszáma adataira terjedt ki/« A katonai és polgári kormányzóság 1854-ben adja át helyét utódjának, as erdélyi helytartóságna k /£tatthaiterei in Sieb©nbürgen/. Ennek megszervezésérel~már as 1849-i ^alapvonalak 12 *' is beszélnek, az 1851* május 12-1" császári elhatározás nyomán ugyanaznap kiadott belügyminiszteri rendelet már az igazgatás uj szervesetét és hatáskörét is felvázolja* Ennek létrehozására ©rganisirungs-Gommissiem-t hívnak életre. Nem sokkal ezek után kerül sor az 1851. augusg^us 20-1 államcsínyre /a miniszteri felelősség megszüntetése s az 1849* március 4-i alkotmány felülvizsgálatának elrendelése/, majd 1851« december 31-én az oktrojált alkotmány hatálytalanítására, a birodalom koronatartományai közigazgatása alapelvélnek császári meghatározására* A helytartóság megszervezésében a döntő lépést aí§ un* definltivum jelentette /a bel-, igazság- és pénzügyminisztériumnak.az 1852* szeptember 14-i császári elhatározás alapján kiadott 1853* január 19-i reh+delete/* Ez a közigazgatás mindhárom légcsőjének /helytartóság, kerületi és körzeti hivatalok/ működését szabályosba*! A helytartóság a.belügyminisztérium, ill # bizonyos ügyeibeii más szakminisztériumok alá tartozik; vezetője a helytartó,! mellette tanácsosok, titkárok, fogalmazók s kezelési tisztviselők működnek. A helytartó hatásköre: 1. a személyes intézésére bízott ügyek; 2. a rendészeti ügyek /közbiztonsági általában, sajtó-, egyesületi, szinház-, utlevélügyek, nyomda-, könyv- stb.-kereskedési ügyek/; 3* a helytartóság ügybeosztásának létrehozása, az ügyvitel irányítása; 4. személyzeti ügyek; ezek mellett még az országos pénzalapok ügyei, az építésügyek ellenőrzése, fegyelmi hatáskör az országé8 számvételi hatéságok tisztviselői felett* A helytartóság ügykörei: a/ községi ügyek felsőfokú /ill. közvetlen/ irányítása; b/ ipar-, kereskedeleműgyek /gyár-, vásárenge&ályek stb./; c/ vallásügyek /bizonyos egyház.! javadalmak betöltése, plébániák átszervezése; kongrua-, szerzetesi alamizenaegy önérték-, esketósi, házassági dispenzáció-ügyek/, d/ alapitványi ügyek; e/ oktatásügy /általános felügyelet az_.öktatásügy egészére/; f/ építésügy; g/ börtönök, javitó-, jótékonysági, emberiességi stb. intézmények felügyelete; h/ költségvetési ügyek; i/ személyzeti ügyek. A helytartóság emellett foglalkozott még néhány, elődeitől örökölt kisebb jelentőségű te-
