Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
Az abszolutizmus korának erdélyi kormányhatóságai(1849-1867)
e&dővel isj fell#s*YÍt#li térim volt az alsóbb közigasgatási szervek végzései ellem. A katé^ág részben tanácsaiéseken, résiben azokén kivül intéste tgyeit. A tefinitivum erdélyi életbeléptetésére 1354-ben került ser /a helytartóság az ér májm® Sf*6* kesdte meg .m&kotégét/. As *j központi kormányhatóaág Jjatáskfga/ asenban riTltesém a i®gt<Söfc vomatkosásban módosult* feváHa* is kormányáéi eímet viselő xe««t6déjwk még X855*fean fceavetXenal alá^sileU^ az *rté>i kártérítési bizottságod 1**5?. májns 19. éta hozzá tartoznak a rendőrhatéságok vesetőit személyesen érintő Igyek. A helytartőság rendésaotl hatáskörét illető ssabályo^ások ; .,klall ..as első fontosabb a kormányzó 1®5§*. november 21«i rendelete a politikailag gyaníts személyek Igyeltetésére' vonatkozólag; ezt 1857-ben előbb a Jelentk^gésl kötelezettségnek a lelügymlnisztérimm és a birodalmi rendőrfőnökség által való szabályozása követi, majd a rendészeti vonatkozásm időszaki jelentések beküldési időközeinek megnövelésé. l«58-bam történt meg a rondészeti. igazgatás 1850-i alapelveinek reviz,iója»lígyanas á*eea e$y császári dintés nagyszámm kihágás, kivizsgálását s megbüntetését sorolta a közigazgatási hatéságok /másodfokon a helytartóság/ hatáskörébe. A rendészeti igasgatét egyes szakágait as alátefeí fontosabb szabályosások érintették* az egyesftleti rendeszet 1856-ban a konkordátum /ennek folyemánial^m». paa a bel^gymíUgstérinm kiveszi az 1852^i egyleti törvény hatálya aló! a katelikas sgyhási jelleg* egyleteket/, a it»> és gg inhági rendészetet néhány kisebb változás^ as ntlevéiafryel^ •a legeltetési útlevelekkel s a határsaéli forgalommal-kaios®latos könnyítések. A helytartóság népmozgalmi ügyeket illeti hatáskörét módosítja as ilyirány® statisztikai munkát az egyházak kezéből kivevő belugyminiastert rendelet /185©/. Az 1857-i népszámlálás is hárított a hatóságra teendőket jám üiágos összegezés elkészítése/* A küssémi ügyekbem az 1859«*i kizségtörvény jelent alapvető szabályozást. A* úrbéri Jlgykürt egyrészt as úrbéri törvényszékek 1857-50-i megsaerYOZése illeti, másrészt as.*1958« deeemeer 4-i császári rendelet /éssérint a helytartóság as úrbéri egytáségek fellebbviteli fóruma/. 43 ioarigasgatáit illetően egyrészt a kereskedelem-, ipaf- és^ kösépitkeaáll minisztérium 1855-i rendelete említendő ./es'.aa un. dologi iparok elismerésének jogát a helytartóságra..naházza/, másrészt a gyári lerakatok létesítésének /bizonyos kivételektől eltekintve/ a helytartóság engedélyezéséhes kötése /1858/. A takarékpénztárak főügyeletében as 1853* június 9-i belügyminisztériumi rendelet határozta meg a helytartóság feladatait. Az 1S58, kezdetével Erdélyben is életbeléptetett er«dőtdrvény szintén feladatokat rótt rá. Kereskedelmi hatásko?" rémek;szabályozásairköz&l a legf©ntosabbak.a~pia$i.ágakról felküláondc Időszakos kimutatások szabályozásai. Közlekedési feladatait részben korábbi, a vasutügyre vonatkozó császári elhatárolásoknak 1853-ban belügyminiszteri rendelettel Erdélyre is kiterjesztése bővítette^ részben az ut- és vizópitkezésekkel kapcsolatos kénysaorkisajátitások jogának ráruházása /1857A QktatáS&gyl feladatkörének elsősorban a magániskolái valláeek-