Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A diploma leopoldinum kora
-kai végeztesse az ügyek referáltatását. Szabályozta a Gubérni um sok közjogi vitára okot add birői működését iet a Főkormányszék csak az appsll&tio utján vagy a felek megálla-^ podása folytán hozzá került ügyek tárgyalását vehette fel," továbbá azokét, amelyeknek megvitatása az ország törvényei szerint az ő feladata, vagy amelyek ellátására külön királyi rendelet kötelezte, s végül azokét, amelyekben szükség volt a Gubernium mint főfelü^yeleti szerv közbelépésére> A Főkormányszék biroí hatáskörének további meghatározását jelenti a. Erdélyi üdvari Kancellária történetének ismertetésénél már emiitett 1753-5-5; II* to. Ezeknek az intézkedéseknek sorát az 1760,. július 25*»i rescriptum zárja lei Ez megszünteti a clasais-okban való működést,, SzaDályoz egyes ügyviteli kérdéseket /bevezeti, a praesentafum jelzését, előirja az iktatást - ez végleg csak a 1771-i reformmal valósul meg ren^ dezi az elnöklés kérdésételrendeli fontosába vagy terjedel mesebb ügyek ülés előtti körözteüósét stb./. Részletesen fog lalkozik a Gubernium oirói működésével /az-üléseken a gubernátor, a püspök 5 a thesaurarius és a statuum praesidens, valamint 6 más tanácsos vesz részt; a birói ülésszakok Szent Mártontői Húsvétig, il!*- Szent Istvántól Szent Mihályig tartanak; a perek referense általában az országos kancellár/. Emellett külön körülirta néhány tanácsos feladatkörét. Az 1760-i rendezést a főhadiparancsnok-guberniumi elnökök évtizede követig s csak 1771-el kerül sor ujabb nagy belső reformra. Még annak ismertetése előtt kell azonban megemlékeznünk a Gubernium bizottságainak kialakulásáról> amelyek kialakulásában az 1760-as évek a legfontosabb időszak. Történetüket /a kifejezetten 19. századi úrbéri és kórházügyi bizottságé kivételével/ ehelyt együtt tárgyaljuk. A legfontosabb köztük az e gyházi bizottság; /Commissio Ecclesiastica, Commissio PublToo-fícclesiastioa/> A római katolikus és unitus egyház, iskoláik, alapitványaik ós bizonyos intézményeik ügyeivel foglalkozik.. Elődje a katolikus rendek concursus-a, majd egy un.. Concilium Catholicum. A bizottságot az 1767* március 12-i rescriptum hozza létre ; elnöke a gubernátor, tagjai a..katolikus püspök s /ekkor/ a thesaurarius és egy guberniumi tanácsos. 1774-ben./az evangélikus Bruckenthal gubernatorságával/ a kincstartó, majd 1777-ben a püspök veszi át az elnöklést; ez utóbbi alkalommal szabályozzák működését /nem a Gubernium, hanem közvetlenül a gubernátor alá tartozik; ügyintézése is elkülönül a Fckormányszékétől/ és hatáskörét /a két katolikus egyház egyházi, iskola-, alapítványügyei s a szebeni árvaház ügyei tartoznak hozzá/. II* Jossef előbb az iskolaügyeket veszi ki hatásköréből, s.magát a bizottságot rendeli ismét a Gubernium alá /1781. május 16./, majd /1783 decemberétol/ külön bizottság hatáskörébe utalja az alapitványi ügyeket is, Közben 1782 vegén a császár újból /igen részletesen/ szabályozza a szerv teendőit. Későbbi léte már nem ilyen mozgalmas; a Restitution-t kivető, korszakban újra magábaolvasztja a belőle kivált két bizottságot, s egészen 1848-ig áll fenn.
