Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A diploma leopoldinum kora
Ket további «Mrrr6I| az Iskolaügy3. bizott ságról /0ommiasio Llt tararla, cemmissio ixt ra iittorarla 9 Gomaisslo In negstio Studiorum/ és az a lap i t ványűfiy1 ajSl /Oommissio In negotio piarum fiiadatloaum Saecular lam..*/ mar tettünk említést: as első 1781-től az egyházügyi bizottságba való visaza olvadásáig az Iskolaügyök &gátiéval foglalkozik, a második az országos kórházak, árvaháza-:, szegényházak, a világi alapítványok ügyeivel* 1770 tájt kezdi meg működésétA fennmaradt Iratanyagából 1786-ig kisérhető nyomon/ a Gubernium adóügyi bizottsága /Oommissio Qoatrlbutionalifi* Qommlsslo In re Tributaria/* 1759 és 1777 közt áll fenn a főkormányszék gazáSasá&i bizottsága /Sommissio (¿©iamerclalls/, amely az erdélyi Commerciaíia /5¿"en a fogalmon a kereskedelem-, ipar- és közlekedésügyeket értették, s még a mezőgazdaság modernizálásáét ía/ intézésével foglalkozott, ^ilajdónképpen közigazgatási-kincstár! vegyesbizottság volt a Gubernium irányítása alatt, Ma^axl?,* =o.i5, ho&y már «.r 1770-es években működött a Főkíirmányszéken belül egy arbéa»! bizottság is, amelynek története közelebbről még lame rétiem, amellett több jelentéktelenebb bizottság ía* Yégül e korszakban néhány olyan országos jellegű commissioval találkozunk Erdélyben 3 amelyek nem tartoznak a.Gubernium alá. A bizottsági ügyintézés a magyarországi központi kormányhatóságoknál ismeretes módon az ügyosztály-rendszer kifejlődéséhez vezetett, grre azonban Kedélyben nem került sorj itt a bizottságok /néhány kivételével/ elsorvadtak. Visszatérve most az 1771-1 reformra* az Auersperg kormányzó 1771» május 23-1 elnöki előterjesztésével inlciált rendezés nagyjában ós egészében ugyanegy szabályozza az ügyintézés módját, mint az Erdélyi Udvari Kancellária már ismertetett l?75~i reformja* A kormányzó 1771* június 7-i ujabb elnöki előterjesztése foglalja magában a Gubernium első teljes referátum-beosztását, ami /mint a Kancellária esetében is/ hatásköri szabályozásnak tekintendő, A Főkormányszék eszerint az alábbi ügyekkel foglalkozik, vallásügyek általában, amellett különösen még a^ unió, az.ortodoxok, az apostata-k ügyei, a szorqsanvett közigazgatás ügyei általában /külön említendők itt a törvényhatósági jegyzőkönyvi kivonatok, a profuglumról tett jelentések, a bevándorlók elhelyezése, helységek határegyenetlensógei, hiteleik és tartozásaik ügyei, a mezőgazdasági társaság^ a gabona és burg&nya áráról és termeléséről beszámoló időszaki jelentések Ügyei, az Insurrectio-váltság, a határőröl: kérdése/, az adóügy, a Gommissariail&a-, számvételi, Gommercialia-ügyek, az egészségügy , az alapítványi ügyek, a kátes nemességek ügyei, bizonyos rendőri ügyek /oroszok, lengyelek, török alattvalók figyeltetése/, a tisztségekre való jelölések és választások ügyei, szászok egymásközi ügyaí, házassági dispensatie-k /"et alia pubiíeo-Politica/s a Judicialia-feladatok /büntetőperek, egyéb appellált perek, magánosok földesuraik elleni perei, panaszosok vagy szabadonbocsátásukért eaedezők kérvén