Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A diploma leopoldinum kora

~ lil nlm János /1339-tól kormányzó/ mükölik alelnökként a $uber« álamnál a vassat! 1334 Őseitől 1338-ig annak ügyintéző munkáját* az elnök helyettesítését azonban /a rémal katolikus püaf'fk ily<»& szerepkörének msgsszünéaével/ elsősorban a thasamrarim- látja aCU SB a tisztség /mint még visszatérünk rá/ JEálí neki halálától 1742-íg betöltetlen; attél kezdve lényegében íelyamat-osan betöltik. Némileg hasonló a helyzet a kancellár tisztével; Bethlen Miklósa elítéltetése óta 1742-ig nem működik kansallár a Quberniua «ellett* Attól kezdődően pedig országos kancellárnak /aansellariaa provinciális/ nevezik, as udvari "ican'eeliaíi?! faló megkülönböztetésül. AZ 1693-1 Inatrmet i o**v*1 3zömben jogköra aránytalanul összeszűkül; kul&aleges idatai lényegében irodaigazgatóiak. A negyedik /a?aa^^an tulajdonképpen a második/ kardinális főtisztsóg, az . o

rszág ^jgeaeráliggág

a Apor István halála óta egyizben kerül b e t ö iTe sr e 5a a. 180 f-i insurreoi-ío idején /ezeket a hadakat azután nem,volt idő harcba küldeni/ s a generális nem válik ezáltal a Qttbernium tagjává* - . Formailag nem kezded':51 sarkalatos tisztség a rendek elnökéé /statuum praeses vagy praesidens/. A kancellár rangcsökkenésével s az ország generálisa tisztének be nem töltésével ő válik a 6fcbe?nittx&nak rangban a thesaurarius után következő* tanácsijává,- s igy gyakran hárul rá az elnök helyettesítésének feladata, /a Gubernium Judiciale-nál ellátott funkciójával külön foglalkozunk/. A többi különleges funkciót ellátó tanácsosok közül a gaága eomaa folyamatosan tagja a ©abermiumnak* Különleges feladatot lát el az országos főbiztos /smpreams eamalasarius provinciális/ ós az országos

,számvevőség elnöke /Bxactoratus Provinciális praeses/*,.'.7 . , Működésének kérdéseit szintén összefoglalva tárgyaljuk. j£g§i

£íí hatáskörében egyetlen komoly változás történik. 1732 legvégén az udvar rendezi a Partium kormányzatának kérdését /amely a felszabadító háborúk óta közigazgatási és bíráskodási tekintetben Erdélyhez tartozik, adóigazgatáailag pofig Magyarországhoz/2 Máramaros, Arad megye és iaránd nyugati része Magyarországhoz kerül, Zaránd másik fele^ Kraszna, Közép-Szolnok és KŐvárvidók Erdélyhez* A hatóság munkájának szabályozására /az Erdélyi Udvari Kan % 311ár1áéhoz~~aaeo¿1óan/ az 1750-es évektől kezdődően történ&ak határozottabb lépések. Már az 1740-es években szó van a Qm^ernium uj instrmetio-val való ellátásáról /a* 1745» május*-17-1 reacriptum rendeli el kidolgozását/, d# a dolog csak te1rré«#t kidolgozásáig jut el /1747-re/. Átfogó rendezés helyett -részintézkedésekre karul sor: 1752.,július 2?-sa. Mária ferézia kötelezi a Suberniumot saját Ülésjegyzőkönyveinek s a királyi tábláéinak az Brdélyi Udvari Kancelláriához való fel** terjesztésére. 1754*? február 2-án ujabb, királyi rendelet a működést szabályozza. Elrendeli: a Subernium szókhelyén a torvényszüneti időszakokban is tartózkodjék felváltva 3-4 tanácsos, egy titkár és segédhivatali személyzet. /Ezt classisokban való működésnek is nevezték./ A rendelet.kötelezte a gubernátort, h^gy /a korábbi gyakorlattól eltérően

? amelyben az érdemi ügyintéző munka a titkárokra hárult/ a tanácsosok-