Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)
ILA BÁLINT: Történeti statisztika
I 1 a B á 1 i n, t: TÖRTÉNETI STATISZTIKA "A statisztikai tevékenységet elsősorban a mindennapi élet szabályozásának a szükségletei hivták életre a múltban s hivják életre ma is." Már a középkorban statisztikai kimutatást készítettek a magyar király jövedelmeiről, összeírták ki •rályi regisztrumba a várbirtokokat, a várföldeket, A XVÍ. szá zadtől a kamarai igazgatás a kezelésében álló bevételekről statisztikai táblákat állit össze a "lucrum", a "hasznosság, jövedelmezőség" megállapitásárés azon célból, milyen módon le hetne az egyes haszonvételi forrásokat még jövedelmezőbbekké tenni. Az egyházi és világi földesúr már a régi korokban is urbárium formájában röggiti az uradalmaihoz tartozó helységek lakotthelyek és puszták, a bennük élő adóköteles népesség: a jobbágyok s azok gyermekei számát, valamint a tőlük járó adók és szolgáltatások mennyiségét. A statisztika tehát mind régen mind ma az élet anyagi jelenségei és törvényszerűségei megismerésének, az eredményes gazdasági vezetésnek, valamint az el lenőrzésnek egyik leghathatósabb eszköze. Más oldalról a tudományos felismerés és megalapozás ügyét szolgálja, mert segítségével a társadalmi fejlődés és haladás folyamata számszerűleg deríthető fel és világitható meg. Ezen a ponton kapcsolódik a statisztika a mult tudományával, a történettudománnyar, mint ennek nélkülözhetetlen segitő disciplinája a történeti korok gazdasági, társadalmi, népesedési stb. viszonyainak feltárásánál és értékelésénél. Időt álló történettudományos eredmények statisztikai adatokkal történő alátámasztás és bebizonyítás nélkül alig érhetők el; a számszerüség a történettudományi megismerések és eredmények egyik legfontosabb talpköve. A marxista történetfelfogás és módszer a gazdasági élet fejlődését, a fejlődés jelenségeit a statisztikai számsorok tükrében szemleli és a számok tudománya, a statisztika, igazi jelentőségét csak a marxista tudományos-