Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti statisztika

ságban találja meg. Lássunk néhány példát. Ez a módszer nem elégszik meg an­nak egyszerű megállapításával, hogy a földesurak elvették job­bágyaik földjét, kibecsültették őket házaikból, kertjeikből, vallásuk miatt kikergették őket falvaikból, nem elégszik meg a bízonyitó források idézésével, hanem a történeti élet e jelen­ségeit számadatokkal, statisztikai számsorokkal bizonyltja. E­zéknek alapján a folyamat most már szinte a legkisebb részle­teiben rekonstruálhatók milyen méreteket öltött egy uradalmon belül a kibecsültetés, mennyi jobbágyföldet, házat, kertet stb. vettek el számszerűleg, a jobbágyok hány százalékát érintette mindez, hogy oszlottak meg a kisajátított földek művelési ágak szerint stb. i,Másik példa. A XVI-XVII* századokban óriási mérvű a falupusztulás hazánk földjén. A hadak járása, a földesurak kegyetlen bánásmódja, a járványok, a török hódoltság egyes me­gyékben az élő településeknek több mint 5o százalékát semmisí­tette meg. A romboló erők járását és hatását ismét a statiszti­kai módszer mutatja meg a maga legridegebb valóságában. A szá­mok nemcsak a puszták mennyiségének, százalékának megállapítá­sára alkalmasak, hanem•további következtetésekre; mennyi tele­pülés tűnt el véglegesen; mennyi puszta települt újra .és mikor; mennyi pusztásodás irható az egyik, mennyi a másik romboló té­nyező rovására; mekkora volt a romboló erők hatása egymáshoz viszonyítva; a települések milyen csoportja, pusztult elsősor­ban; milyen a pusztulás aránya a veszélynek inkább kitett M ut­menti" és a védettebben fekvő falvaknál; van-e különbség a job­bágyi és a velük egy. gazdasági szinten - gyakran rosszabb vi­szonyok között -élő nemesi falvak pusztásodása között, stb. stb. A' példákat lehetne folytatni, de ez a kettő is eléggé iga­zolja a történeti statisztika alapvető jelentőségét a történeti .kutatás, számára. Mi már most a történeti statisztika lényege és feladata? Kétféle értelmezése van, egy szűkebb és egy tágabb. "Történeti statisztika szorosabb értelemben véve az- a munka, melyet akkor végzünk, amikor régi Összeírásokat, általában statisztikai anya­got tartalmazó forrásokat statisztikai módszerrel feldolgozunk az elmúlt idők társadalmi és gazdasági viszonyainak megismerése céljából." Tágabb értelmezés szerint történeti statisztikai mun-

Next

/
Thumbnails
Contents