Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

resszus állapítja meg. A végrehajtóbizottság számol be a nemzetközi szervezet két ülésszak közötti tevékenységéről. A különböző kérdésekben szótöbbséggel elfogadott ajánlások nem kötelezőek a kongresszus tagjaira. Az ülések jegyzőkönyveit az UNESCO és a levéltári kongresszus védnöksége alatt megjelenő nemzetközi folyóirat, az „Archívum" közli, amely szakcikkek megjelentetése mellett rendszeresen hoz beszámolót a tagországok levéltárügyének problémáiról. 1954-ben Ch. Braibant-nak, a párizsi Archives Nationales főigazgatójának javaslatára a Tanács hívta létre a Table Ronde des Archives-ot (a levéltárak kerekasztal-konferenciáját), amely évente ülésezik (azoknak az esztendőknek kivételével, amelyekben kongresszust tartanak). A levéltárügy időszerű problémáit megbeszélő kerekasztal-konferenciákon a tagállamok egy-két képviselővel vesznek részt. A Levéltári Tanács differenciálódásával levéltártípusonként szekciók alakultak, de van külön szekciójuk a levéltáros egyesületeknek is. Már az 1980-as években kritika érte a Tanácsot, hogy az ázsiai, afrikai országok csatlakozásával egyre inkább elfordul az európai problémáktól és egzotikus témákkal foglalkozik. Rendszeresen tartanak ezért 1983 óta európai konferenciákat, sőt a rendszerváltás éveitől - 1990 áprilisától - a Nemzetközi Levéltári Tanács szervezésében a közép-kelet-európai levéltárak képviselői számára külön tanácskozásokat is szerveznek. Abból következően, hogy nagy mennyiségű levéltári anyag található a levéltárakon kívül, így elsősorban a könyvtárakban és múzeumokban, a levéltárnak már csak ennek az anyagnak biztonságos őrzése s feltárása érdekében is szorosan együtt kell működniük a könyvtárakkal, múzeumokkal és más intézményekkel. A nagy közgyűjtemények együttműködésének hagyományai vannak Magyarországon. Szervezett, ám nem szerencsés formában az említett Országos Magyar Gyűjtemény egy etem (Magyar Nemzeti Múzeum) létesítésében jutott ez első ízben kifejezésre. A könyvtárak, levéltárak és múzeumok irányítása jelenleg is a kulturális tárca egy főosztálya alá tartozik. A magyar történelem forrásbázisának szinte az egész világot átfogó, szétszórt volta indokolja a magyar levéltárak együttműködését más országok levéltáraival is. Magyarország Mohács utáni három részre szakadása és ennek következtében történetének sajátos alakulása szükségessé teszi a szomszédos országok levéltáraiban őrzött iratemlékeink, az ún.