Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

Hungarica-anyag rendszeres feltárását, szoros együttműködésünket a szlovák, román, horvát, szerb, osztrák ukrán levéltárakkal. Ugyanígy forrásbázisunk hazai levéltárakban őrzött részének a szomszéd népek története szempontjából jelentős iratait azok rendelkezésére kell bocsátanunk és ezért állandó öszszeköttetésben állnunk levéltáraikkal. Magyarország évszázados beletartozása a Habsburgbirodalomba, illetőleg az Osztrák-Magyar Monarchiába, a birodalom egykori fővárosában, Bécsben őrzött levéltári iratokat történetünk legbecsesebb forrásaivá tette. E tény nemcsak az osztrákokkal való együttműködésben jut kifejezésre, hanem abban is, hogy mind az ottani polgári, mind hadi levéltáraknál magyar levéltári delegáció működik. A delegációkat már a két világháború között megszervezték, majd többéves szünet után 1959 óta újra működnek. A polgári és katonai delegátus feladata az iratok feltárásán kívül, hogy segítsék a magyar kutatókat munkájukban. Mivel Magyarország történetének iratemlékei Európa szinte minden államának levéltárában fellelhetők, forrásbázisunk kiszélesítése is indokolja együttműködésünket Európa jelentősebb levéltáraival. a) A Vatikáni Levéltár Az iratanyag őrzésére vonatkozó első, középkori adatok az i.sz. 5. századból a pápai udvarból származnak. A Lateránban a 7. században már kimutatható levéltár jellegű intézmény, amely a pápai kancelláriával működött együtt. Az őrzési hely változása azt is jelezte, hogy az iratok most már nem a mindennapos ügyintézés szempontjából, hanem más okból voltak becsesek. IV. Sixtus pápa (1471-1484) a könyvtári és levéltári anyagot kettéválasztotta. A könyvtári állományt nyilvánosnak, a levéltárit titkosnak tekintették. V. Pál pápa ezután 1612-ben ezen az alapon szervezte meg az immár önálló Vatikáni Titkos Levéltárat (Archivio Segreto Vaticano). A Vatikáni Titkos Levéltár, szinte valamennyi pápai hatóság iratanyagának befogadásával, e század elején vált a pápai kúria központi levéltárává. XIII. Leó pápa 1881-ben a levéltárat megnyitotta a tudományos kutatások számára. b) A németországi levéltárak A Merovingok és Karolingok birodalmában központi, birodalmi levéltár nem alakult ki. A birodalomban több helyen (várakban, palotákban) is jöttek létre oklevélgyűjtemények, amelyeket a császári kincsekkel együtt őriztek. A levéltár, archívum szó jelentette a kincstárat is. A Német Birodalomban központi, birodalmi levéltár kialakulására, csak a Német-Római Birodalom megszűntével, a bécsi, osztrák örökös tartományi levéltár továbbfejlesztésével