Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

I. IRATTANI ISMERETEK

1907. év. Iktató szám és alszám: Tárgy: 37/1 Bozót Jakab keresztnév változtatás kérelme 37/2 A hivatal válasza, a nyomtatvány elküldése 37/3 A nyomtatvány visszaküldése 37/4 Határozat a keresztnév változásról Az elmondottakból következően ebben a rendszerben egy-egy irat iktatószáma a sorszámból, a felhasznált alszámok egyikéből és az évszámból állott; az első alszámot azonban külön nem kellett jelölni. Az alszámon iktatott iratokat kezdetben sorszámaik növekvő rendjében irattározták. Ha egy ügyre több, önálló iktatószámmal rendelkező irat vonatkozott, ezeket csatolni kellett, ami általában előrehaladó rendszerben történt, de erre természetesen sokkal ritkábban került sor, mint az alapszámos iktatás esetén. Ma a közigazgatásban az alszámos iktatás a legelterjedtebb forma. Afőlajstromszámos iktatás nagy előnye az, hogy valamennyi, egy-egy ügyben keletkezett irat együttmaradását biztosítja. Az összes többi, eddig megismert iktatási rendszertől eltérően, ennél a módszernél az egyes ügyek kaptak nyilvántartási számot (főlajstromszámot) minden egyébre (név, év, hivatalváltozás stb.) tekintet nélkül. Példánkban egy válóperre vonatkozó ügyiratot kísérünk nyomon: Járási bíróság 1937. év Lajstromszám: 40. Rezeda Kázmér válópere 40/1. Az ügyvéd beadványa a tényállásról 40/2. Az ügyvéd megbízólevele a felperes R.K. részéről 40/3. Az alperes, Tulipán Rebeka ügyvédi ellenkeresete 40/4. Tárgyalási idézés 1938: 40/13. Fellebbezés a megyei bírósághoz 40/14. Tárgyalási időpont közlése az ügyvédek felé 1941: 40/76. Vagyonjogi tárgyalás jegyzőkönyve R. K. és T. R. válóperében 1943: 40/84. Kúriai határozat a vagyonmegosztásról