Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

I. IRATTANI ISMERETEK

2. tétel: állások betöltése 3. tétel: szabadság ügyek Ennek megfelelően a levéltári jelzet: 1897-III.3.-68 „N.N." szabadsága 1867-1888 között a Földművelés-, Ipar és Kereskedelemügyi, valamint a Közmunka- és Közlekedésügyi, 1889-től a Földművelésügyi Minisztériumban az irattári rendezés alapegysége a tétel volt. Ezek rendszerét tárgyi alapon alakították ki, így nem változtak a hivatalok átszervezése esetén sem. A levéltári jelzetre példa: K 173. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Út- és vízépítészeti szakosztály év tétel alapszám 1868 3 5222 1872 3 4178 1877 3 7580 1880 3 15429 Hasonló rendszert alkalmaztak Budapesten a tanácsi (majd polgármesteri) ügyosztályok iratainál. Alapszámos rendszerű, központi iktatás folyt, majd elintézés után az iratokat az ügyosztályok számának megfelelő kútfőkbe csoportosították, és ezen belül az alapszámok növekvő rendjében helyezték el. Például: Budapest, tanácsi ügyosztályi iratok VII. 273/1898. (5921/1898). Budai Dalárda ügye kútfő/ügy- alapszám iktatószám tárgy osztály száma Az alapszámos iktatás elterjedésével ún. irattári sorkönyvet vezettek az iratok visszakeresésének megkönnyítéséhez. A sorkönyv megmutatja, hogy a keresett irat milyen alapszámon található. A könnyebb megértés kedvéért erről is mutatunk egy példát: iktatási szám 33/1878 alapszám 33