Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

zőgazdasági testületeket. Az ipari testületek középkorban alakult formációi a céhek 1872-ig működtek. Ekkor alakultak át ipartársulatokká, melyek helyét 1884-től az ipartestületek foglalták el. Míg az ipartársulatok a kézművesek szakképzett és szakképzetlen rétegét is magukba foglalták, addig az ipartestületek nagy súlyt helyeztek a szakmai képesítés megszerzésére. A mezőgazdasági testületek közül a legkorábbiak a vízrendező társulatok voltak, az első, a Sárvíz szabályozására 1810-ben alakult. Számuk a Tisza-szabályozás megindulásakor megnövekedett, és folytatták tevékenységüket a polgári forradalom után is. Működésüket a törvényhozás többször szabályozta (1871, 1879, 1885, 1886 stb.). A közbirtokossági társulatok a jobbágyfelszabadítás után jöttek létre, a parasztság korábban közösen használt területein (zömmel erdők és legelők). Az egyre csökkenő legelő védelmére 1913-tól legeltetési, az erdők érdekében pedig az 1930-as években erdőbirtokos sági társulatok jöttek létre. Jellegzetes szervezetek voltak a hegyközségek, melyek 1894-ben eredetileg a filoxéra után szőlőtelepítésre alakultak. A törvényhatóságok A minisztériumoknak alárendelt állami (királyi) közigazgatási szervek mellett a helyi igazgatás feladatait továbbra is a feudális korból örökölt önkormányzatok, elsősorban a vármegyék látták el. 1870-től több törvény szabályozta szervezetüket és hatáskörüket. Ezek szerint a vármegye saját belügyeiben önállóan intézkedett, közvetítette az állami közigazgatást, és - feudális örökségképpen - politikai ügyekkel is foglalkozhatott. 1876-ban egységesítették a területi önkormányzatokat, aminek során a megyei keretek közé illesztették a székely, szász székeket és a jászkun, hajdú kerületeket. A vármegye legfontosabb szerve a törvényhatósági bizottság volt, amelynek tagjai fele részben a legtöbb adót fizetők sorából kerültek ki, fele részben a választottakból. (A községek, városok, megyék közügyeinek intézésében a legtöbb adót fizetők számára biztosított nagyobb befolyást nevezték virilizmusnak, az ilyen joggal felruházottakat virilistáknak.) A törvényhatósági bizottság mellett a vármegye másik, fontos testületi szerve volt az 1876. évi VI. tc.-kel létrehozott közigazgatási bizottság, amelynek tagjai az önkormányzat és a megye területén működő állami, tehát nem az önkormányzat keretébe tartozó szakigazgatási szervek vezetői és a törvényhatósági bizottság által választott tagok közül kerültek ki. A bizottság feladata éppen a helyi igazgatás e két szektora közötti összhang biztosítása volt.