Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

voltak. A Tanács feladata volt a szabályozási munkák előkészítése és végrehajtása, az építésügyi szabályzat javaslatának elkészítése, építésügyekben pedig másodfokú jogkörben járt el. Központi Statisztikai Hivatal Az országos statisztika ügyének szervezéséről szóló 1874. évi XXV. tc. hozta létre a Hivatalt, amelyet 1897-ben szervezték újjá. A hivatal élén az elnök állt. Feladatául az ország közállapotának és közérdekű viszonyainak nyilvántartását, az adatok gyűjtését, feldolgozását és közzétételét határozták meg. A belügyminiszternek alárendelt szakszervek Csendőrség 1867-ben feloszlatták - Erdély és Horvátország kivételével - az abszolutista kormány által 1849-ben felállított csendőrezredeket. A közbiztonsági szolgálatot az egyes törvényhatósági polgári őrségekkel (pandúrokkal) látták el. Mivel a csendőrség intézménye Erdélyben továbbra is bevált, a Tisza-kormány 1880-ban javaslatot terjesztett a parlament elé a közbiztonsági szolgálatnak az egész országban való egységes megszervezéséről (1881. évi III. tc). Rendőrség A rendészeti szervek a kiegyezéskor az önkormányzati testületek keretében működtek. Már a törvényhatósági és községi törvény (1886. évi XXI. és XXII. tc.) olyan rendelkezést hozott, hogy a törvényhatósági és városi rendőrkapitányok életfogytig való kinevezése a főispán jogkörébe tartozik. Ezzel megkezdődött a rendészeti szervek államosítása. Emellett Budapesten 1881-ben a rendőrséget állami kezelésbe vették, ennek szerveit a király, illetve a belügyminiszter nevezte ki (1881. évi XXI. tc). Ugyanebben az évben megszervezték a rendőri szolgálatnak a vármegyei területén való ellátására a csendőrséget. Ennek személyzete személyi, előléptetési és fegyelmi ügyekben a honvédelmi, a közigazgatási és rendőri szolgálat tekintetében a belügyminiszternek volt alárendelve (1881. évi III. tc). 1903-ban határrendőrséget is szerveztek (1903. évi VIII. tc.) abból a célból, hogy a közvetlenül a határszélen, valamint a határszél közelében levő és a külfölddel összeköttetésben álló községekben és városokban a határrendészeti teendőket elvégezze. Tűzoltóság Tűzvédelmi szervezetek a hivatásos, az önkéntes, a köteles és a magántűzoltóság voltak. Az ország területét 15 tűzrendészeti kerületre osztották fel, amelyekben feladatokat a tűzren-