Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

Exarchátus. A nem „történelmi" egyházaknak napjainkban több mint 60 bejegyzett szervezete működik Magyarországon. (Szögi László) 4. MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚIG 1848/49-es forradalom és szabadságharc államszervezete A márciusi törvények megteremtették a polgári államberendezkedés alapjait. Ezek közül a legfontosabbak: - felelős minisztérium felállítása, - az országgyűlés alsótáblájának népképviseleti alapon való átszervezése, - évenkénti országgyűlés, - nemzetőrség szervezése, - cenzúra eltörlése, - Erdély és a Részek visszacsatolása, - úrbéri viszonyok megszüntetése, - úriszék eltörlése, - tized eltörlése. Országgyűlés 1848. évi IV. tc. szabályozta az országgyűlés működését, jogállását. Az újjászervezett népképviseleti országgyűlés két táblás volt, mindkét tábla saját házszabályokat alkotott a belső szervezetéről és a tanácskozás rendjéről. A ház minden üléséről jegyzőkönyvet vezettek. A miniszterek az országgyűlés mindkét házában székkel bírtak és felszólalhattak, szavazatuk azonban csak akkor volt, ha tagjai voltak törvény szerint a felsőháznak, vagy az alsóházban követnek választották őket. Kormány A független felelős minisztérium felállításáról az 1848. évi III. tc. rendelkezett, amely a végrehajtó hatalmat gyakorolta. A törvény szerint csak egy minisztérium volt, amely nyolc osztályból állt. Az egyes osztályokat miniszterek vezették, az egész minisztérium élén a mi-