Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

niszterelnökkel. A gyakorlatban azonban minden osztály külön minisztériumként működött. A régi kormányhatóságoktól abban különböztek a minisztériumi osztályok, hogy az ügyeket nem testületi keretek között intézték. A törvény szerint a miniszterelnök főhatósága kiterjedt valamennyi osztályra. A minisztérium jogkörét a törvény nem határozta meg, lényegében kiterjedt a végrehajtó hatalom gyakorlásának minden ágára, amit korábban a Kancellária, a Helytartótanács és a Kamara is ellátott. A királyi rendeletek, parancsok, határozatok csak akkor váltak érvényessé, ha azokat valamelyik Budapesten székelő miniszter ellenjegyezte. A törvény azért hangsúlyozta a Budapesten székelő minisztert, mert a miniszterek egyikének a király személye körül, Bécsben kellett tartózkodnia (feladata az volt, hogy Magyarországot és az örökös tartományokat közösen érintő ügyekben az országot felelősséggel képviselje, egyúttal a külügyi teendőket is ellássa). A törvény a miniszteri felelősséget részletesen szabályozta. Honvédelmi Bizottmány Az 1848. szeptemberi válságos napokban a képviselőház Kossuth indítványára küldte ki a bizottmányt az ügyben, hogy az ország rendelkezésére álló katonai erőkről tájékozódjék. Batthyány miniszterelnök lemondása után azonban a képviselőház újabb megbízása alapján az ország törvényes kormánya lett, elnöke Kossuth Lajos. A Honvédelmi Bizottmány, mint forradalmi kormány csak az országgyűlésnek tartozott felelősséggel. A bizottmány munkájában a minisztériumi apparátusra támaszkodott, államtitkárai tagjaivá váltak. A Függetlenségi Nyilatkozattal megszűnt a Honvédelmi Bizottmány, Kossuthot kormányzó elnökké választották, ekkor Szemere Bertalan elnökletével ismét miniszteri kormány alakult. Helyi szervek Az 1848. évi XVI. tc. a megyei szervezetet az alkotmányosság védbástyájának tekintette, de a közszabadságot összhangba kívánta hozni ezzel a feudális intézménnyel. A törvény kimondta, hogy amíg az országgyűlés a megyei szervezet népképviseletéről törvényt nem alkot, addig is a megyei közgyűlésbe a községek küldhetnek megbízottakat. Az 1848. évi XVII. tc. alapján a közgyűlés egy nagyobb számú állandó bizottmányt választott születési különbség nélkül. Az állandó választmány a főispán távollétében az alispán elnöklete alatt gyakorolta a megyei közgyűlés hatáskörét addig, amíg a megyei szervezetet a törvényhozás nem rendezte.