Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

került és a maradék országban megváltoztak a felekezeti arányok, elsősorban a katolicizmus javára, hiszen az erdélyi és felvidéki protestánsok tömegei kerültek a határokon túlra. A két háború közötti „neobarokk" társadalom egyháztörténetéből egyházszervezetileg azt érdemes kiemelni, hogy óriási mértékben nő a szerzetesség szerepe, új férfi és női rendek alakultak és a rendtagok száma is erősen gyarapodott. 1945 után, illetve az 1948-as kommunista diktatúra bevezetésétől kezdve az egyházak szerepe visszaszorult. A történelmi egyházakra kényszerített megállapodások egyszerűsítették az egyházigazgatást is. Az evangélikus egyháznak 1950-től két egyházkerülete működött: északi és déli, mindkettő Budapest központtal. 2000-ben létrehozták a harmadik egyházkerületet, élén a győri püspökkel. A református egyházkerületek száma a második világháború után nem változott, de az iskolák és egyéb intézmények nagy része megszűnt. A rendszerváltás óta újjászervezésük folyamatban van. A katolikus egyház szerzetesrendjei közül 1948 és 1989 között csak három férfi (bencés, ferences, piarista) és egy női (szegény iskolanővérek) működését engedélyezték. 1990 óta itt is nagyarányú az újjáéledés, különösen az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket működtető rendek esetében. Egyházi iskolák - ezek kívül is - igen nagy számban jöttek létre valamennyi felekezet esetében: a katolikus és református egyháznak egyeteme is van. A római katolikus egyházszervezet, beleértve az 1912-ben létrehozott hajdúdorogi titulusú magyar görög katolikus püspökséget Trianon után nem változott. A szomszédos országokhoz került egyházmegyék töredék területein helynökök igazgattak és igen nagy aránytalanságok jöttek létre az egyházi egykori igazgatási egységek között. Ezen a helyzeten kívánt változtatni a pápa, amikor 1993. május 30-tól alapvetően rendezte át a magyarországi egyházmegyék számát és határait. Ettől az időponttól kezdve, tehát napjainkban is Magyarországon 12 egyházmegye létezik, közülük négy érsekség. 1. Esztergom-Budapest, amelynek suffraganeusai a Győri és a Székesfehérvári Püspökségek. 2. Kalocsa-Kecskemét, amelynek alá vannak rendelve a Pécsi és a Szeged-Csanádi Püspökségek. 3. Eger, amelynek suffraganeusai a Váci és az újonnan létrehozott Debrecen-nyíregyházi Püspökségek. 4. Új érsekség a Veszprémi, amelyhez tartozik Szombathelyi és az új Kaposvári Püspökség. A Pannonhalmi Főapátság önálló területtel rendelkezik, közvetlenül a Szentszéknek alárendelve. Önálló még a Hajdúdorogi Görögkatolikus Püspökség és a Miskolci Görögkatolikus Apostoli