Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)
II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET
dettől fogva, majd 1279-től kodifikálva is az esztergomi érsek, akinek joga többek között a király koronázása is. Csak 1714-től viselik a hercegprímási címet, amelynek használatát a 20. század közepén megszüntették. Az egyetemes egyház élén áll a pápa, a pontifex, aki e korban is használta a „servus servorum Dei" formulát. A katolikus egyházi igazgatás megértéséhez nélkülözhetetlen még a káptalani intézmény ismerete. A káptalanok olyan egyházi testületek, amelyek részben érseki vagy püspöki székhelyeken működnek és tanácsadó, illetve irányító funkciót töltenek be, részben pedig nem püspöki székhelyen, de egyéb jelentős városban látnak el egyházi feladatokat. Az alaptípusok a székes főkáptalan, a székes káptalan és a társas káptalan. A káptalan tagjai a kanonokok. Székes (fő)káptalanokat az érseki/püspöki székhelyeken, míg a társas káptalanokat egyéb városokban szervezték (pl. Sopron). A katolikus egyház a török támadás következtében fokozatosan vesztette el hódoltsági egyházmegyéit. Már kezdettől megszűnt az egykori Bács-Kalocsai Főegyházmegye, a török elfoglalta a Szerémi és a Csanádi Püspökség területét, nem sokkal később a Pécsi Egyházmegyét, a veszprémi és a váci nagyobbik részét. A megmaradt területeken az európai törekvéseknek megfelelően gyorsan osztották fel a káptalanok és a nagyobb szerzetesrendek birtokait, 1556 után pedig Erdélyben sem működhetett tovább a püspökség, csakúgy, mint a Partiumhoz tartozó Nagyváradon sem. Az esztergomi érsek 1543-ban Nagyszombat városába tette át székhelyét, és ott is maradt 1822-ig. Az egri püspök Kassára menekült, és a Dunántúlon is sokszor csak névleg létezett egy-egy korábbi egyházmegye. A címeket ugyan adományozták tovább, de tényleges hatalom és befolyás nélkül. A protestáns egyházszervezet kiépülése Ismeretes, hogy a protestáns egyházak szervezete a fentebb említett katolikussal ellentétben nem prímási rendszerű, hanem olyan duális struktúra, ahol a hierarchia minden szintjén egymás mellett megtaláljuk a világiaknak az egyházival azonos súlyú képviseletét. Ez a szervezet lényegét tekintve mind az evangélikus, mind a református, mind az unitárius egyházra elmondható, így hierarchiájukat együtt tárgyaljuk. Természetesen a végső szerkezeti forma létrejötte mindegyik felekezetnél más-más időpontra esik, ami a hazai elterjedés időbeli különbségeiből adódik. Ennek megfelelően a protestáns egyházak alapegysége a gyülekezet, amelynek élén áll egyházi képviseletben a lelkész (tiszteletes), világi képviselőként pedig a gondnok, a presbitérium elnöke. A presbiterek, a gyülekezet legtekintélyesebb tagjai alkotják