Körösmezei András: Szempontok a közlevéltárak gazdasági szervekkel kapcsolatos gyűjtőterületi munkájának végzéséhez : Módszertani segédanyag (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 8. Budapest, 2001)

III. LEVÉLTÁRI KAPCSOLATTARTÁS A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ GAZDASÁGI SZERVEKKEL

III. LEVÉLTÁRI KAPCSOLATTARTÁS A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ GAZDASÁGI SZERVEKKEL 1. Kapcsolattartás a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságokkal A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságokat a többször módosított 1995. évi XXXIX. tv. melléklete sorolja fel. (L. /. sz. melléklet.) Egy adott állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságnál az első eldöntendő kérdés: melyik közlevéltár illetékességi körébe tartozik? Az Ltv. 14. § (2) bek. értelmében a közlevéltárak illetékességi körét a köziratokat illetően az Ltv. [17. § (1) bek., 18. §, 19. § (2) bek., 20. § (1) bek., 21. §], a köziratnak nem minősülő levéltári anyagot illetően a megyei (fővárosi) levéltárak tekintetében az Ltv. 18. §-a, a Magyar Országos Levéltár tekintetében a nemzeti kulturális örökség minisztere, egyéb közlevéltár tekintetében pedig - a nemzeti kulturális örökség minisztere egyetértésével - a fenntartó határozza meg. Gyakorlatilag mindez azt jelenti, hogy a levéltáraknak egymás közötti megegyezéssel, ül. minisztériumi egyedi intézkedés útján kell megoldaniuk felmerülő illetékességi problémáikat. [Formailag ugyan még hatályos a fővárosban működő általános levéltárak illetékességi körének szabályozásáról szóló 101/1975. (MK 3.) KM utasítás - 1. 2. sz. melléklet - de a gyakorlatban ez már egyre kevésbé alkalmazható.] Általában a fővárosban és a vidéken működő tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok, székhelyük függvényében, Budapest Főváros Levéltára vagy valamelyik megyei levéltár illetékességébe tartoznak, kivéve, ha súlyuk, következésképpen iratanyaguk „országos jelentőségű". Az „országos jelentőség" fogalma máig meghatározatlan. Definiálásához kiinduló pontot nyújt az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. tv. 7. §-a, amely szerint tartós állami tulajdonban maradhat egy vállalat, ha a vagyon, illetve az azt működtető társaság: a) országos közüzemi szolgáltató, b) nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül, c) honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál. A 62/1996. (VII. 9.) OGY határozat név szerint is felsorolja a nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős gazdasági társaságokat. Ilyen esetekben a Magyar Országos Levéltár az illeté-