Körösmezei András: Szempontok a közlevéltárak gazdasági szervekkel kapcsolatos gyűjtőterületi munkájának végzéséhez : Módszertani segédanyag (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 8. Budapest, 2001)

III. LEVÉLTÁRI KAPCSOLATTARTÁS A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ GAZDASÁGI SZERVEKKEL

kes, vagy valamely szaklevéltár (pl. a honvédelmi miniszter tulajdonosi felügyelete alá tartozó gazdasági szervek esetében a Hadtörténelmi Levéltár, a regionális vízművek esetében a Vízügyi Levéltár stb.). Az önkormányzati alapítású, illetve önkormányzati tulajdonú részesedéssel működő gazdasági társaságok természetesen az önkormányzati (fővárosi, megyei) levéltárak illetékességébe tartoznak, a települési (városi vagy községi) önkormányzat által alapított cég a városi vagy községi közlevéltár illetékességébe, ha a város vagy község levéltárat tart fenn. Miután a gazdasági szerv illetékességi hovatartozását tisztáztuk, annak megállapítása a feladat, hogy az 1995. évi XXXIX. tv. mellékletében felsorolt társaságok és önkormányzati társaságok abba a körbe tartoznak-e, amelyek maradandó értékű iratokat keletkeztetnek. A tartós állami tulajdon megléte ugyanis Önmagában még nem jelenti azt, hogy az adott társaságnál más forrásból meg nem ismerhető, maradandó értékű iratok keletkeznek. így pl. a 100%-os állami részesedéssel működő Főkefe Ipari Kft. (a tulajdonosi jogok gyakorlója az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány) vagy a Közlöny és Lapkiadó Kft. (a tulajdonosi jogok gyakorlója a Miniszterelnöki Hivatal), de más hasonló, kft., kkt. formában működő állami tulajdonú társaságok esetében mindig beható vizsgálatot igényel annak eldöntése, keletkeztetnek-e olyan maradandó értékű iratokat, amelyek más forrásból (pl. a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv iratanyagából, a Cégbíróságok vagy a Központi Statisztikai Hivatal iratanyagából) valóban nem ismerhetők meg. Ha a cégnél más maradandó értékű irat nem keletkezik, akkor az értékhatár alattinak tekintendő. Tisztázni kell továbbá, hogy a levéltár szervjegyzékén szereplő tartós állami tulajdonú részesedéssel működő vállalatokban valóban van-e még állami részesedés. Semmilyen jogszabály nem teszi ugyanis kötelezővé a levéltárak értesítését a vállalatok privatizációjáról. Emiatt számos vállalatnál tapasztalható, hogy az állami részesedés pl. 25%-os - megszüntetése, azaz az állam kivonulása lehetőségként nem zárható ki. Rendszeres „sajtófigyeléssel", elsősorban a Heti Világgazdaság figyelésével célszerű ellenőriznünk, hogy nem történt-e változás a cégjogi-tulajdonosi viszonyaiban, mert azt azonnal rögzíteni kell a nyilvántartásokban. Ennek az ellenkezője is előfordulhat, amikor is egy privatizált vállalatot visszaállamosítanak. Amennyiben értékhatár feletti, és a szervjegyzékben a privatizált vállalatok sorában szerepel, átsoroljuk az állami/önkormányzati tulajdonú részesedéssel működő vállalatok közé.