Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

5. Az egyes szervtípusok iratfajtái

A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el (Magyar Tudományos Akadémia, Gazdasági Kamara stb.). A köztestület a tagsághoz, illetve a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy, amelyre általában az egyesületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az alapítvány olyan jogi személy, amelyet tartós közérdekű célra hoznak létre. Az alapító okiratban biztosítani kell a cél megvalósításához szükséges vagyont, ugyanakkor az alapítvány elsődleges gazdasági tevékenységet nem folytathat. A bírósági nyilvántartásbavétellel jön létre. Míg alapítványt bárki (természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság) létesíthet, addig a közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselőtestülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Egyes esetekben ilyen alapítvány létrehozását törvény írja elő. A közalapítvány működésével kapcsolatos fontos előírás, hogy létesítését, majd gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni, és gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az alapítványok egy része - a törvény előírásainak megfelelően - jogosult arra, hogy az állampolgárok adójának 1 %-át - felajánlás alapján - megkapja. c) egyházak Működésüket az 1990. évi IV. törvény szabályozza. Ez törvénybe iktatja a vallásszabadságot, és lehetővé teszi, hogy már 10 fő alapítson egyházat. Az egyházak intézményeket hozhatnak létre, így például iskolákat, közgyűjteményeket, melyek külön állami támogatásban részesülnek. Az egyházak működéséhez is felajánlhatják az adózók befizetett adójuk 1 %-át. 5. AZ EGYES SZERVTÍPUSOK IRATFAJTAI Az ember életét végig kísérik a különböző „papírok". Az állami és önkormányzati szervek működése, az állampolgárokkal és egymással való érintkezése, vagy akár a vállalatok üzleti ügyeinek intézése, a tulajdonosok, a hitelezők és a megrendelők érdekeinek védelme elképzelhetetlen lenne az adatok, tények, jogosultságok és döntések írásbeli rögzítése nélkül. Korunkat tömeges irattermelés korának is szokás nevezni. A keletkező irattömegben talán könnyebb eligazodni, ha számba-