Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

A kapitalista vállalatok Ismeretes, hogy az első tőkés vállalatok Magyarországon már a feudalizmus utolsó évtizedeiben megjelentek, 1848 után azonban rohamos fejlődés indult. Elsőnek a mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalkozások (malom-, cukor-, szeszipar) alakultak ki, majd a vasútépítés, hajózás fejlődése nyomán létrejöttek a közlekedési vállalatok. Ezek üzemeltetése érdekében fellendült a szénbányászat, és az igények kielégítéséhez egyre nagyobb szükség volt a hazai gépgyártás termékeire is. A kapitalizmus kialakulásával szoros összefüggésben jöttek létre az első nagyobb hazai pénzintézetek is. A gazdasági élet szerveinek felépítését és működését alapvetően a polgári átalakulás révén rohamos gyorsasággal elterjedő részvénytársasági forma határozta meg. (Részvénytársaság = meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével alapított kereskedelmi társaság, amelynél a tagok csak a részvények erejéig vállalnak vagyoni felelősséget, és a részvények számaránya szerint bírnak szavazati joggal.) Éppen ezért a részvénytársasági egyesülések már a 19. század elején ismertek voltak Magyarországon. A legelsők közé tartozott az 1800-ban átszervezett gácsi posztógyár vállalat, mely az 1767-ig visszanyúló egyéni céget váltotta fel. Egyenesen részvénytársaságként kezdte meg működését 1808-ban a Murányi Unió, majd 1810-ben a Rimái Coalitio, továbbá több más vállalkozás. Bár a magyarországi kereskedelmi jogszolgáltatás az 1723. évi Lili. tc.-ig nyúlik vissza, amely a kereskedőket már rendszeres üzleti könyvvitelre kötelezte, a 19. század közepéig újabb előrelépés a gazdasági jogalkotás terén nem történt. Végre az 1840. évi XVII. törvénycikk foglalkozott a gyárak jogviszonyaival, az 1840. évi XVIII. tc. pedig a közkereseti társaságokkal. (Közkereseti társaság = korlátlan és egyetemleges felelősség mellett létesített társulás.) Újabb, ezúttal lényeges változtatásokat az 1867. évi kiegyezést követő üzleti fellendülés hozott. Az alkotmányos magyar kormányzat szükségesnek látta, hogy főleg az 1861-ben összeállított régi Német Kereskedelmi Törvénykönyv eredményeinek felhasználásával nálunk is elkészüljön az új kereskedelmi törvény. így jött létre az 1875. évi XXXVII. tc, mely - többek között - meghatározta a részvénytársaságok működésének módját és felépítésük általános kereteit. Utóbbi része volt a közgyűlés, az igazgatóság és felügyelő bizottság. Ezen túl létesült operatív rész, melyet a vezérigazgatóság vagy ügyvezető igazgatóság irányítása alatt, a gazdasági profilnak megfelelő osztályok képeztek.