Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

Az idézett törvény szólt a szövetkezetekről, a közkereseti és betéti társaságokról is. Utóbbiak részben korlátlan és egyetemes felelősséget vállaló, részben pedig kikötött vagyonbetéttel és felelősséggel rendelkező, ún. kültagok társulásai voltak. A kereskedelmi törvényben foglaltak hatása a pénzintézetek tevékenységében is tükröződött. Mivel többségben voltak a részvénytársasági és szövetkezeti alapon működő bankok, zömüknek irányítását a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelőbizottság végezte, magát az üzleti tevékenységet azonban az ügyvezető igazgatóság és az osztályok bonyolították le. A legtöbb nagybank szervezetében általában a következő osztályok voltak találhatók: titkárság, pénztár, könyvelés, hitel-, váltó-, értékpapír-, valuta-, devizalevelezési és ellenőrzési osztály. A fejlődés folyamán a vállalatok egyre differenciáltabbakká váltak. Tevékenység szempontjából megkülönböztették a mezőgazdasági, ipari, közlekedési, közüzemi stb. vállalatok különböző formáit. Irányítás szempontjából lehettek: magán, állami, községi vállalatok. Utóbbiak közé tartoztak a közüzemek, helyi közlekedési vállalatok. A két világháború közti korszakban az Európa-szerte jól ismert korlátolt felelősségű társaságok hazánkban is megszaporodtak, sőt az 1930. évi V. tc.-ben működésük hivatalos szabályozást is nyert. A törvény indokolása kimondja, hogy az eddig ismert kereskedelmi társulási formák már nem elégítik ki a gazdasági élet újabb szükségleteit. Korlátolt felelősségű társaságokra főleg azért volt szükség, hogy ezáltal elejét vegyék a kisebb részvénytársaságok elburjánzásának. így jártak el már eddig is egyes fejlettebb kapitalista államok (Anglia, Németország, Ausztria). Magyarországon viszonylag későn került sor erre a rendelkezésre, de mégis komoly eredményeket hozott, főleg, mert a korlátolt felelősségű társaságokra - ahogy ma is elsősorban a rugalmasság jellemző. Az irányítás itt az ügyvezetők kezében volt, akik viszont széles körű rendelkezési joggal bírtak. Maga a korlátolt felelősségű társaság előre meghatározott törzsbetétekből álló tőkével alakult. A tagok felelőssége a törzsbetét befizetésére, a kikötött egyéb mellékszolgáltatásokra és a pótbefizetésekre terjedt ki. A korlátolt felelősségű társaságnak nincsenek forgalomképes részvényei. A társaság maga hitelezőinek egész vagyonával felelt, de az egyes tagok semmiféle felelősséggel nem tartoztak, így a „korlátolt" jelző az alábbiak szerint értendő: a befizetési kötelezettségek és a kockázatok korlátolt jellegéről van szó. A részvénytársasággal ellentétben itt nem a tőkén, hanem a személyes egyesülésen volt a hangsúly. Ennek megfelelően a kor-