Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. tc. szerint az elvi jelentőségű kérdésekben a döntést a megyéknél a testületi szervek (elsősorban a törvényhatósági bizottság [közgyűlés], illetve az ezzel a törvénnyel felállított, kisebb létszámú kisgyűlés) hozták, míg a végrehajtás, az ügyek konkrét intézése az egyedi szervek feladata volt. Fennmaradt a közigazgatási bizottság, bár erősen korlátozott hatáskörrel (felügyelet, ellenőrzés, javaslattétel, a közigazgatás összhangjának biztosítása). Budapest székesfőváros szervezetét 1930-ban és 1934-ben határozták meg újra. Szervezeti felépítése a régi maradt: területének rendezésekor ügyeltek arra, hogy a környező munkáslakta városok ne kerüljenek a fővároshoz. Míg a megyék túlnyomóan közigazgatási feladatokat láttak el, a városok ezek mellett - mint már a feudalizmus korában - komoly gazdasági tevékenységet is folytattak. Az 1929. évi XXX. tc.-kel a rendezett tanácsú város megyei város elnevezést kapott. A városi tanács megszűnt. Az igazgatási feladatokat a polgármesteri hivatal végezte el. A területi alapon szervezett önkormányzatok mellett a Horthy-korszakban a korábbinál is jelentősebb szerephez jutottak az ún. érdekképviseleti szervek, amelyek az egyazon pályán működők vagy azonos mesterséget űzők érdekeit képviselték. Még a dualizmus korában (1868) létesítették a kereskedelmi és iparkamarát, azután az ügyvédi és a közjegyzői kamarát. 1920-ban alakították meg a mezőgazdasági kamarát, 1923-ban Budapesten a mérnöki kamarát, 1938-ban a sajtókamarát, 1940-ben pedig az orvosi és a művészeti kamarákat. Az állam egyrészt hatósági feladatok ellátásával is megbízta a kamarákat, másrészt azokat, maga politikai céljainak, szolgálatába állította. A bíróságok és ügyészségek szervezete a dualizmuskorához képest a két világháború között említésre méltó módon nem változott. A Nagyatádi-féle földreform végrehajtásával kapcsolatos vitákban ítéletet mondani hívták életre az Országos Föld birtokrendező Bíróságot. Hivatásos bírák, szakminisztériumi és pénzintézeti tisztviselők ítélkeztek tanácsaiban. Az ítélőtáblák székhelyén működő törvényszékeken külön tanácsot, ún. öttagú tanácsot állítottak fel a kommunista szervezkedés, lázítás, hazaárulás címén indított bűnügyekben gyorsított eljárás lefolytatására. Az esküdtbíróság intézményét még 1919-ben megszüntették.