Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

rendeletalkotási jogát a törvények a miniszteri ellenjegyzéssel korlátozták. Szervezési joga hivatalok felállítására és a kinevezési jog gyakorlására terjedt ki. Főfelügyeleti joga volt valamennyi állami és önkormányzati szerv felett, továbbá az valamennyi magántársulatra, alapítványra és egyházra kiterjedt. A főkegyúri jog a katolikus egyháznál a királyt, mint az egyházalapításban elévülhetetlen érdemeket szerzett első uralkodó örökösét illette meg, amely magába foglalta az egyházszervezési, kinevezési és az egyetemes kegyúri jogot. Törvényhozás Az Osztrák-Magyar Monarchia két központú berendezkedése a közös és a közös érdekű ügyek eldöntésében a magyar törvényhozásnak korlátozott befolyást biztosítottak. A tisztán belső kérdések dolgában azonban a magyar parlament az uralkodóval együttműködve abszolút jogokat élvezett. Az Országgyűlés működésében lényeges változás nem történt az 1848. évi IV. tc.-ben szabályozottakhoz képest, amely az Országgyűlés jogállását, az alsótábla (népképviseleti) és a felsőtábla működésének alapvető rendjét, az államfőnek (királynak) az Országgyűléssel kapcsolatos jogosítványait és kötelességeit, a két tábla egymáshoz való viszonyát rögzítette. Az 1848-as választási törvényt módosította az 1867. évi X. te, amely az uralkodó feloszlatás! jogosultságát korlátozta; az 1886. évi I. tc. pedig az országgyűlés működésének időtartamát 3 évről 5 évre emelte fel. Az 1885. évi VII. tc. szervezte át a felsőtáblát, elnevezése főrendiház lett. A főrendiház örökös jogú tagjai voltak a főhercegek, és a legalább 3 ezer forint adót fizető grófi és bárói családok nagykorú (férfi) tagjai. Méltóságuk alapján tagjai voltak az ország zászlósurai, koronaőrei, a fiumei kormányzó, a Kúria és a Budapesti Tábla elnökei, az érsekek, megyés püspökök és más hasonló rangú egyháziak. Élethoszsziglan voltak a tagjai az uralkodó által érdemeik fejében kinevezettek (maximum 50 személy). A főrendiház reformja az egyházi képviselet bizonyos mértékű háttérbe szorítását eredményezte, sőt a főispánok, és a törvényben megállapított vagyonképességgel nem rendelkező örökös jogú főrendek tagsági státusának megszüntetésével csökkent létszáma is. Állami Számvevőszék 1870-ben az országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszékről szóló 1870. évi XVIII. tc.-et. A törvény szerint feladata a költségvetés végrehajtásának figyelem-