Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

mel kísérése, a parlament számára a zárszámadás előkészítése, a pénzügyi tervek betartásának ellenőrzése. 1913-ban elnevezését Legfőbb Állami Számvevőszékre változtatták. Kormány A kormányt 1867 után minisztertanácsnak nevezték, élén a miniszterelnökkel, akit a király nevezett ki. A miniszterelnök a kormánypárt vezető egyéniségei közül került ki, az uralkodó környezetének véleménye alapján. Ha a kijelölt miniszterelnök nem tudott kormányt alakítani (nem támogatták programját vagy személyét), más személlyel kísérletezett az uralkodó. Az 1867. évi VIII. tc. alapján a minisztereket is a miniszterelnök előterjesztésére az uralkodó nevezte ki. (Az 1848-as tc. szerint csak megerősítési joga volt a királynak.) A minisztertanács a kormány politikai irányvonalának meghatározója, több tárcát érintő ügyek fóruma, a szakminiszterek által beterjesztett ügyeket is ez a testület tárgyalta. Tehát a minisztertanács a miniszterek öszszességét és mint testületi hatóságot jelentette. Az 1867. évi XII. tc. (a kiegyezési törvény) a kormány tagjainak számát 9-ről 12-re emelte, ugyanis Magyarország és Ausztria között közösnek elismert ügyekre három minisztériumot (közös miniszteri állást) szervezett. Ezek a közös miniszterek tagjai voltak a kormánynak, de nem voltak tagjai a minisztertanácsnak mint testületnek. A közös ügyekhez sorolták a külügyet, a hadügyet és a (közös célokra fordítandó) pénzügyet. Ezen kívül a kormány állt a miniszterelnökből és 8, a magyarhorvát kiegyezés óta (1868. évi XXX. tc.) 9, összesen te hát 10 minisztériumból, vagyis az állami kormányzat egy-egy főágát irányító központi hatóságból. Ezek voltak: 1. a Miniszterelnökség, 2. a Király Személye Körüli Minisztérium (ez Bécsben székelt), 3. a Belügyminisztérium, 4. a Pénzügyminisztérium, 5. a Földművelésügyi Minisztérium (1889-ig Földművelési, Ipar és Kereskedelemügyi), 6. a Kereskedelemügyi Minisztérium (1889-ig Közmunka és Közlekedésügyi), 7. a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, 8. az Igazságügyminisztérium, 9. a Honvédelmi Minisztérium, 10. a horvát-szlavón tárca nélküli miniszter.