Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

kezetének kialakítása. Formailag a szabályzat fejezetekre (részekre) tagolódik, ezeken belül pontokba vagy paragrafusokba szedve tartalmazza a tárgykörre vonatkozó rendelkezéseket. A legfontosabb fejezetek a következők: I. Általános rendelkezések II. A minisztérium személyzete III. A minisztérium szervezete, a hivatali egység feladatai IV. A minisztérium működése V. Vegyes, záró rendelkezések I. Az Általános rendelkezésekben fogalmazódik meg a szervi hatály, vagyis hogy mely szervezeti egységekre és minisztériumi szervekre kell a szabályzatot alkalmazni, továbbá más, minden érintettre vonatkozó általános szabály. II. A minisztérium személyzeténél a hivatali beosztások felsorolása szerepel, vagyis meghatározzák a munkaköröket és az ezekhez kapcsolódó feladatokat. III. A következő fejezet rögzíti a minisztérium szervezetét, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, a vezetés és az irányítás szintjeit és rendszerét. 1. Az egyes minisztériumok szervezeti és működési szabályzata egyértelműen tisztázza miniszter és a minisztérium viszonyát. Ez azért fontos, mert hatáskört megállapító kormányrendelet csak a miniszter feladat- és hatáskörét határozza meg. Az viszont nyilvánvaló, hogy a miniszter a reá ruházott feladatokat csak a minisztériumi szervezettel együtt tudja végrehajtani. Természetesen a felelősséget a feladatok színvonalas és szakszerű ellátásáért egyszemélyben neki kell vállalnia. Ezért a szabályzat részletesen felsorolja azokat a feladatokat, amelyekben a miniszternek van döntési jogköre (pl. magasabb vezető állású dolgozók kinevezése). 2. A miniszter kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokon kívül a szervezeti és működési szabályzat osztja szét az egyes szervezeti egységek között a többi ellátandó feladatot. 3. A fentieken túl a szabályzat tisztázza a vezetés és irányítás szintjeit, így meghatározza: a) A miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szerveket. Ide sorolható a miniszteri kabinetiroda, amely a minisztert politikai feladatainak ellátásában segíti. A kabinetiroda keretén belül működő tanácsadó testületek vagy miniszteri tanácsadók, amelyek előkészítő, javaslattevő, véleményező feladatokat látnak el. Ide tartozik a miniszteri titkárság is, mint a miniszter adminisztrációját végző szervezeti egység. Bizo-