Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

válik érvényessé. A határozatok könyvébe bármely tag betekinthet és a határozatokról hitelesített másolatot kérhet. A tagság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló természetes személyekből határozott időre választott egy vagy több ügyvezető látja el. (Egyszemélyes társaság esetében — ha az alapító természetes személy — az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy az alapító jogosult az ügyintézésre és a képviseletre.) Az ügyvezető (vagy az ügyvezetők egyike) gyakorolja a munkáltatói jogokat a társaság alkalmazottaival szemben. Az ügyvezetők kötelesek a társaság tagjairól nyilvántartást (tagjegyzéket) vezetni, melyben fel kell tüntetni a tag nevét, lakóhelyét, törzsbetétét, továbbá ezen adatok esetleges változását. Kötelesek továbbá gondoskodni a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről; évente elkészítik a társaság mérlegét és a vagyonkimutatást, és ezeket a taggyűlés elé terjesztik. Az ügyvezetők a társasággal együtt egyetemlegesen felelnek a cégbíróságnak bejelentett adatok valótlansága esetén. A kft. felügyelő bizottságot csak akkor köteles létrehozni, ha törzstőkéje a törvény által időről-időre meghatározott nagyságrendnél nagyobb, vagy ha tagjainak száma a huszonöt főt meghaladja, illetve ha főfoglalkozású alkalmazottainak száma éves átlagban kétszáz főnél több. A társaság könyvvizsgálót is alkalmazhat. Egyszemélyes társaságnál könyvvizsgáló kijelölése kötelező. Részvénytársaság. Előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, melynél a tag (részvényes) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel. A gazdasági társaságok között szervezetét és működését tekintve a részvénytársaság a legösszetettebb forma. A részvénytársaság tipikusan tőkeegyesülés, ahol elég merev választóvonal húzódik meg a szabályozásban a tulajdonosi jogokat gyakorló részvényesek és magát a vállalkozást és az ügyintézést végző vállalat között. A részvény a társasági jogokat megtestesítő értékpapír. A részvények általában azonos tagsági jogokat biztosítanak, de törvényi felhatalmazás esetén lehetőség van eltérő tagsági jogokat biztosító részvények (részvényfajták) kibocsátására is. A részvényekhez (részvényfajtákhoz) fűződő jogokat, a kibocsátandó részvények számát és névértékét az alapszabályban kell rögzíteni. A részvények lehetnek bemutatóra szólók és névre szólók. Az előbbiek szabadon átruházhatók, míg az utóbbiak átruházására a váltó átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A névre szóló részvényekről a rész-